"Ha valaki egynapos túrára indul, akkor bolod lenne magával vinni egy egész életre való útravalót. Akkor hát nem furcsa, hogy vannak,
akik az elkövetkezendő huszonöt év összes aggodalmát magukkal hordják, és csodálkoznak, hogy az élet miért olyan nehéz?
Arra vagyunk teremtve, hogy egy nap 24 órát éljünk. Nem többet. Nincs értelme ma a holnap problémáin rágódni.
Ha legközelebb azon kapod magad, hogy kezdesz kétségbe esni, tedd fel magadnak a következő kérdéseket:
“Elég levegőm van hogy lélegezzek? Mára elég ételem van?” (Ha a válasz “igen”, akkor jó irányba haladnak a dolgok!)
Gyakran figyelmen kívül hagyjuk a tényt hogy a legfontosabb szükségleteink ki vannak elégítve. "
(Andrew Matthews)
A fizikai és lelki állóképesség megszerzése:
Általános edzési alapelvek
Az edzés nem más mint egy gyakorlási folyamat a fizikai teljesítmény növelése érdekében. A telesítmény növelést edzés során az ingerek fokozatos növelésével lehet elérni. Az egyre erősödő edzési ingerhez az emberi szervezet folyamatosan alkalmazkodik, és egy magasabb egyensúlyi szintet próbál stabilizálni. Ez az egyensúly nem más mint a folyamatosan növekvő követelmények és a feladat végrehajtás készsége közötti folyamatosan létrejövő egyensúly. Ezt az egyensúlyt az egyre intenzívebb edzés újból és újból felbillenti és a szervezet egy magasabb szinten próbálja azt újra stabilizálni.
Az edzés minőségét belső és külső tényezők egyaránt befolyásolják:
 Belső tényezők: súly, életkor, testalkat, lelki állapot, koncentrációs képesség, motiváció.
 Külső tényezők: táplálkozás, környezeti feltételek, külső ingerek.
Csak a megfelelő erősségü terhelési inger váltja ki az izmokban a kívánt reakciót. Az inger nagyságától függ a válaszreakció nagysága. Az edzés intenzitását az ingerek nyagysága, erőssége, és száma határozza meg. Döntő fontosságú az ingerek adagolása. Túl kis edzési inger (20-30%-a a max telj.képességnek) csak kis mértékü változást eredményez. Az inger adagolása határozza meg az edzés teljesítményét.
Max erő: az inger erőssége nagyobb mint a szervezet maximális teljesítő képességének a 90%-a.
Kevés ismétlés számmal, hosszabb pihenőkkel beiktatva kell végezni. Elsősorban az izomtömeg növelését érjük el vele.
Erőkitartás: az inger erőssége a szervezet maximális teljesítőképességének a 30-60%-a között van. Rövid szünetekkel, sok ismétlésszámmal kell végezni. A hosszabb, kitartást igénylő, állóképességet növelő készségek fejlesztésére szolgál.
Az edzési periódusok közötti szünetek gyakorisága és hossza befolyásolja a regenerálódást, a szervezet magasabb egyensúlyi helyzetének kialakítását (szuperkompenzáció). Az egyre magasabb teljesítmény szintek elérése periódikusan ismétlődő növekvő terhelési - kifáradási és pihenési szakaszok periodikus ismétlésének eredménye. A pihenő fázis alatt készül fel a szervezet a megnövekedett igénybevétel mellett egy magasabb szintü egyensúly létrehozására. Ha a pihenő szakasz túl rövid, akkor a szervezetnek nincs ideje felkészülni az egyre növekvő edzés okozta stressz fogadására, így a teljesítmény növekedése helyett visszaesés következik be ( túledzés).
A teljesítmény hosszútávú növeléséhez fontos az edzés intenzitásának növelése. A gyorsan szerzett teljesítmény növekmény az edzés hiányában rövid idő alatt elvész, míg a lassan szerzett teljesítmény növekedés egy lassú folyamat eredményeként fejlődik csak vissza.
Az edzés megkezdésekor eleinte gyors, látványos az edzettségi állapot növekedése, míg később az edzés előrehaladásával ez a látványos növekedés lelassul.
Ennek oka, hogy az edzettség növekedésével a terhelés relatíve egyre kisebb mértékü anyagcsere zavart vált ki, igy kisebb mértékü lesz az alkalmazkodás is. Az egyoldalú edzési terhelés gyorsan stagnáláshoz vezet. A teljesítmény növekedés azonban nem határtalan. A gyors izomtömeg növekedése mellett az inak, szalagok erősödése messze elmarad. Igy a nagyon gyors ütemü edzés káros lehet az inakra, szalagokra, és az izületekre. Ez a folyamat a szalagok megnyúlásához, húzódáshoz, sérüléshez vezethet.
Az edzés és az edzéstartalom jelentősége
A hosszútávú edzés eredményének, a mászóteljesítmény növelésének elengedhetetlen feltétele az edzés folyamatossága. Nem szabad mértéktelenül edzeni, mert ezzel a mozgásban passzívan résztvevő inak túlterhelődnek és sérülnek. Mivel az inakban nincsenek idegek, ezek túlterhelése nem jár fájdalommal, így nincs a szervezetnek visszajelzése arról, hogy túl nagy ütemben folyik-e az edzés. Ennek elkerülése érdekében fontos szabály, hogy a passzív mozgásszerveket, (inakat, szalagokat) óvatosan, fokozatosan terheljük a sérülések elkerülésének érdekében. Mászásnál ez fokozottan jelenkezik, amikor az erősen kifejlett alsó kar izomzatán át az erőátvitel áttevődik a gyakran kedvezőtlen körülmények között dolgozó ujjak inaira. A mászóedzések legfontosabb szempontja, hogy a kéz ín- és izület rendszerét fokozatosan terheljük. Hosszútávon elsősorban az inak és izületek izomzathoz történő hozzáfejlesztése a cél. Ne légy türelmetlen, ne akarj rövid idő alatt nagy teljesítmény szintet elérni.
Az egyoldalú, maximális vagy előkészítetlen terhelések hosszútávon az ín- és izomrendszer roncsolódásával jár. Minden sport, így a mászás előtt is fontos a bemelegítés.
A hegymászás szabadtéri tevékenység, erősen függ az időjárási körülményektől. A bemelegítés biztosítja az ideális hőmérsékletet, fokozódik az izmok vérkeringése, felkészül a szervezet a nagyobb megterhelésre. A bemelegítő szakasz szorosan kell, hogy igazodjon a mászó edzettségi állapotához.
Technikai edzés
Annak ellenére, hogy sokan esküsznek a zárttermi edzések jelentőségére, a tökéletes mászótechnikát csak sziklafalon lehet elsajátítani. A legjobb mászóedzés maga a mászás. Cél a tökéletes mozgáskoordináció, mely nem más mint a mozgás tudatos irányítása. A mozgás koordináció akkor tökéletes, ha a mászó az előtte álló akadályokat a legkisebb izomerővel győzi le és igy energiát takarít meg a mászás további folytatásához. Nagyon fontos az öszpontosítás és a koncentrációs képesség fejlesztése is.
A koordinációs képesség a következő tulajdonságokat foglalja magába:
 információ felvétel,
 reakcióképesség,
 irányítóképesség,
 kombinációs képesség,
 tájékozódó és egyensúlyozó képesség,
 ügyesség.
A koordinációs képesség fejlesztésére irányuló edzés célja:
 az információszerzés, (a tényleges mászóhelyzet felismerése, gyors döntés, stratégia kialakítás),
 a mozgásirányító képesség (pontosság, kivitelezés)
 és a tanulás (a mozgáskincs bővítése, a tapasztalatok beépítése a már meglévő tudásanyagba) javítása.
MIndezek fejlesztését csak úgy tudod elérni, ha mindig új utakat mászol és nem ragadsz le ugyanannál az útnál. Mindig ugyanazon az úton mászva nem fejlődik a mozgáskoordinációs képességed, a mozgások csak autómatizálódnak.
A koordinációs képesség fejlesztéséhez szükséges mind a fizikai, mind a pszichikai képességek fejlesztésére.
Taktikai edzés
Taktikai edzés a gyakorlatban megvalósuló tapasztalati és tanulási folyamat. A tornatermi edzés nem pótolja a sziklafalon megszerzett tapasztalatot. Ismeretlen új utak mászása elősegíti a különböző taktikai magatartás sémák kialakulását (köztesek behelyezése, biztosítási formák, közvetlen esés előtti és esés közbeni magatartás stb.). A taktikai edzés célja a jó helyzetértékelés és a megfelelő válasz cselekvéssorozat kiválasztása oly módon, hogy az szinte automatikusan következzen a tapasztalt szituációkból. Taktikai edzés során nagyon fontos, hogy megismerd egyéni képességeidet, meg kell tanulnod a kiesés határán is nyugodtan, görcs nélkül mászni. Nem szabad, hogy a kiesés negatív élménnyé váljon számodra, ezért tudatosan az edzés során el kell érned a kiesés határát. Ismerned kell azt a nehézségi szintet ahol már ez a határ közel van és meg kell tanulnod a határ közelében is biztonságosan, nyugodtan a taktikai magatartás sémákat követni.
A mentális edzés
A mentális edzés célja, hogy kiegészítse és hasznosabbá tegye a mászás technikáját és taktikáját. Elősegíti a nehéz mozgássorok tanulását, beépítését a meglévő mozgáskincsbe. Mindez elméleti, teoretikus módon. Szükséges ehhez a már sziklán megszerzett tapasztalat. A mentális edzés képzeletben, gondolati síkon történik. Hatékonyságához konkrét elképzelésekre tapasztalatokra van szükség az adott útvonalról. Főleg a technikailag nehéz mozgássorozatok "lassított felvétellel" történő lejátszása elősegíti a későbbi gyakorlati kivitelezést. A mentális edzés előfeltétele a nagy képzelő erő, ami már az eddig megszerzett tapasztalatokra épül. Nem más mint a mászás technikai és taktikai tanulmányozása az elméletbe, mozgási és biztosítási alternatívák mérlegelésével. Előzetes mászástechnikai tapasztalatok nélkül nem végezhető megfelelően. Mentális edzést követően mindig szükséges az elmélet gyakorlati ellenőrzésére, nehogy kialakuljanak rosszul beidegződött mozgáskivitelezések.
A mentális edzésre legalkalmasabb időpont a két edzés közötti pihenő időszak. Mentális edzés során az egész test dolgozik, beleértve a légzés ritmusát is. Végzéséhez koncentrációs képességre van szükség.
Mozgékonysági edzés
A mozgékonyság (lazítás) az edzésprogram egyik igen fontos része, az erőfejlesztés érdekében. A mozgékonyság olyan képesség, amivel a mászó a különböző mozgásokat nagyobb lendülettel tudja végezni. A mozgékonyság nem más, mint a pontos és nyugodt lépések és fogások elemi feltétele. Igen fontos a csípő és a láb mozgékonysága, gondoljunk csak egy nehezebb út során szükséges terpesz- és mászó képesség jelentőségére, de nem becsülhető le a felső végtagok (vállizületek) mozgékonysága sem, főleg egy olyan helyzetben, ahol az egymást követő fogások igen messze vannak egymástól. De nem hanyagolható el a test általános mozgékonysága sem az ideáli egyensúlyi helyzet felvétele érdekében. A rugalmas, laza izmok terhelhetőbbek, kevésbbé sérülékenyek, nagyobb a teljesítő képességük.
Általános mozgékonyság:
Ha a legfontosabb izületi rendszerek: váll, csipő, gerinc nyúlékonysága megfelelő.
Passzív mozgékonyság:
Az izületek mozgási amplitúdóját külső erők, segítségével nyújtással lehet elérni. (pl.: spárga, partner feszítése, egyéb eszközök segítsége)
Aktív mozggékonyság:
Az izületek mozgási amplitúdóját saját izomerővel érjük el a feszítő és hajlító izmok segítségével. (pl.: háton fekve lábunkat felemeljük és szétterpesztjük)
A passzív mozgékonyság mindig nagyobb mint az aktív, a kettő közötti különbség a mozgási tartalék. A mozgási tartalékunk ismeretében javíthatjuk aktív mozgékonyságunkat a feszítő izmok erősítésével és a hajlító izmok nyújtásával. Mászás során mindig az aktiv mozgékonyságunk fejlettségi szintje számít.
A mozgékonysági edzés módszerei és tartalma:
Mozgékonyságunkat elsősorban aktív és passzív nyújtó gyakorlatokkal tudjuk fejleszteni. Aktív gyakorlatoknál a mozgékonyságot a feszítő izmok összehúzásával és ezzel egyidejüleg a hajlító izmok nyújtásával tudjuk fejleszteni. Passzív gyakorlatoknál külső erők segítségével nyújtjuk a hajlító izmokat miközben a feszítő izmokat nem vesszük igénybe. Mozgékonysági edzést naponta, hosszabb megszakításokkal kell végezni, ismétlés száma kb. 15, sorozatszáma 3-5 legyen.
Mozgékonysági edzés előtt mindig kellően melegíts be. Mindig kipihent izomzattal végezd. A gyakorlat során többször el kell érni a maximáli nyújtási határt, amit fokozatosan növelni kell.
Mind a passzív, mind az aktív nyújtó gyakorlatok tekintetében megkülönböztetünk statikus és dinamikus gyakorlatokat.
Aktív statikus: pl. egyik lábunkat oldal irányban felemeljük és megtartjuk.
Aktív dinamikus: pl. lábunkat rövid időre de erősen oldal irányban a magasba lendítjük.
A mászás sajátosságaiból adódóan a következő mozgékonysági képességekre lesz szükséged:
Terpeszképesség:
Magasabb fellépések, terpesztések, kémények kimászásánál lehet fontos.
 egyik lábunkkal a talajon állunk, a másikat oldalirányban felemeljük és a legfelső állásban megtartjuk. (aktív - statikus)
|
|
 oldalunkra fekve egyik lábunkat a lehető legmagasabbra emeljük (lehet súlycipővel is) (aktív - statikus)
|
|
 rúdon függeszkedve terpeszállásba lendítjük a lábunkat (aktív - dinamikus)
|
|
Csípőmozgékonyság:
A csípő mozgékonységával stabil egyensúlyi helyzetet tudunk csekély erőkifejtéssel elérni a sziklán.
 "békaülés" kifelé hajlított térdekkel
|
|
 felhúzott térdekkel fekszünk vagy ülünk, és a legnagyobb szögben próbáljuk kifelé hajlítani a lábakat, térddel róbáljuk elérni a talajt. (valaki segíthet: passzív), egyedül (aktív), megtarthatjuk az elért szöget (statikus), térdünket kifelé döntögethetjük (aktív - dinamikus)
|
|
 álló helyzetben a törzset előre és hátra döntögetjük
|
|
 menjünk le spárgába és maximális terpeszben próbáljuk ujjainkkal elérni a talpunkat.
|
|
Csukló mozgékonyság:
Passzív - statikus gyakorlatok esetén a fokozatos nyújtással érhetünk el nagyobb hatékonyságot.
A kor előrehaladtával természetesen csökken a szervek nyújthatósági képessége. A rendszeres edzés nem változtathatja meg ezt a fiziológiai törvényszerüséget, de csökkenthető a nyúlékonyság elvesztésének üteme. A nőknél a férfiakkal szemben felépítésüknél fogva az izmok, inak, szalagok rugalmasabbak, nyúlékonyabbak, ugyanazt az edzést feltételezve meghaladják a férfiak képességeit.
A kondicionális tulajdonságok edzése
A hegymászás az a sport, ahol nincs melletted edző,aki pontosan megmondja számodra az egyéni, testi és lelki adottságaidnak megfelelő edzésprogramot. Itt saját magadnak kell kidolgoznod a testre szabott edzésprogramodat, ehhez viszont szükséges, hogy tisztában légy az általános és speciális edzés elmélet részleteivel. Ahhoz, hogy hatékony legyen a felkészülésed szükséges néhány elméleti alapelv tisztázása.
A kitartás jelentősége:
Kitartás vagy állóképesség nélkül a technikai, taktikai és koordinatív képességek hatástalanok maradnak. Különösen igaz ez a hegymászásra. A hegymászásban a koordinatív képességek tökéletesítését csak kitartással, az erő, a mozgékonyság és technikai, taktikai tényezők koplex összehangolásával lehet elérni. A koordinatív tulajdonságok fizikai alapját tehát a kondícionális tulajdonságok (vagyis az erő és a kitartás) képezik.
A kitartás nem más mint az elfáradással szembeni általános fizikai és pszichikai ellenállóképesség. A pszichikai kitartás nem más, mint a hegymászó azon képessége, hogy viszonylag hosszabb ideig képes ellenállni a tevékenység abbahagyását ösztönző ingernek, míg a a fizikai kitartás a szervezet elfáradásával szembeni ellenállóképességet jelent.
Az igénybe vett izomrendszereket tekintve megkülönböztetünk általános és specifikus kitartást, ami elsősorban függ az adott sportág jellegétől.
Az időtartam hosszától függően megkülönböztetünk rövid-, közép- és hosszútávu kitartást.
Az általános kitartást elsősorban a szív, vérkeringés, légzés és az oxigén kihasználás korlátozza.
A speciális kitartást a korlátozottan rendelkezésre álló erő határozza meg.
Rövidtávu kitartásról akkor beszélünk, ha a terhelés ideje 1-2 percig tart (anaerob energia ellátás).
Középtávu kitartás mellet az energia szállításában egyre nagyobb szerephez jut az aerob energia ellátás.A terhelési idő 2-8 perc között van. A hosszútávú kitartás már teljes mértékben aerob energia szállítást jelent. A terhelés időtartama hosszabb mint 8 perc. A magashegyi mászás során ez utóbbi terhelési forma dominál. Sport mászóknál viszont inlább a rövid és középtávú terhelés a jellentős. A hosszútávú kitartást az alapkondíciót javító edzéssel lehet elérni.
Az erő jelentősége:
Az az ellenállás amit a mászónak a sziklafalon le kell győzni (nehézségi erő, testsúly, felszerelés súlya) nagymértékű erőfelhasználást igényelnek. Két tipusát különböztetjük meg:
Általános erő: Az izomcsoportok sportágtól független általános erejét jelenti. Az általános erő edzése gimnasztikai erőgyakorlatokkal, fitness program keretén belül edzhető.
Speciális erő: Sportág specifikus speciáli izmok, izom csoportok erejét jelenti.Speciális erő-edzéssel lehet fejleszteni. A speciális alkalmazkodási reakció speciális edzési ingereket igényel.
A mászóedzés sikere tehát függ a speciális erőgyakorlatok tipusától, a terhelés intenzitásától és mennyiségétől.
A speciális erőnek három csoportja van:
 maximáli erő,
 erőkitartás,
 rugalmasság.
A maximális erő edzése: Az a legnagyobb erő amit az izom tudatos megfeszítésével el lehet érni. Függ az izom keresztmetszetétől és az izomrostok egymás közötti összjátékától (intramuszkuláris koordináció). Ha ez a fajta koordináció jól működik akkor egyidejüleg több izomrost tud összehúzódni és ezzel nő a maximális erő. Ezek a gyorsan összehúzódó rostok a fehér izomrostok, energiájukat oxigén segítsége nélkül anaerob módon képesek felszabadítani. A maximális erőfeszítésekre a gyors elfáradás és a hosszabb pihenés a jellemző. A maximális erőt izomépítő edzéssel és az izomrostok egyidejű összehúzódásának a javításával lehet növelni.Az ingerek intenzitásától függ, hogy az erőedzés milyen hatású. Ha sok ismétléssel a maximális erő 40-60%-val edzünk, akkor ez az izmok keresztmetszetét növeli. Ez az izomépítés. Ennek a fajta edzésnek testsúlynövelő hatása is van. Ha sok szünet közbeiktatásával a maximális erő 80-100%-val edzünk, akkor az intramuszkuláris koordináció fog javulni. Igy nem épül fel hatalmas izomtömeg, az edzés során ezt a módszert kell inkább a hegymászás szempontjából előtérbe helyezned. Az intramuszkuláris koordinációval a relatív erő (testsúly és az abszolut erő viszonya) igen nagy lehet.
Ahhoz hogy fejleszd az intramuszkuláris koordinációs képességet előzőleg bizonyos mértékig izomépítő edzésprogrammal kell kezdened, hogy az izmok elérjék a megfelelő keresztmetszetet.
Erőkitartás edzése: A szervezet elfáradással szembeni ellenálló képessége hosszútávon. Az erőkitartás a vörös izomrostokat veszi igánybe. Az energia felszabadítás oxigén felhasználása mellett történik (aerob izommunka). A vörös izomrostok kevesebb erőt fejtenek ki, viszont lassabban fáradnak el, így hosszabb ideig képesek dolgozni. Regenerációjukhoz is rövidebb időre van szükség. Megkülönböztetünk rövid-, középtávú- és hosszútávú erőkitartást. Hegymászók számára inkább a két utóbbi a lényeges.
Rövidtávú erőkitartásnál inkább a maximális erőnek van jelentősége, az energiaellátás anaerob módon történik. Növelését a maximális erő növelésével fokozhatjuk. Mászás során a nehéz kulcshelyek megmászásánál, rövid, rendkívül megeröltető szakaszok leküzdésénél van jelentősége. (Sportmászók)
Középtávu erőkitartás: Egyaránt érvényesül a maximális erő és az erőkitartás. Az energia ellátás részben aerob, részben anaerob módon történik. Hosszabb nehéz szakaszok kimászásánál van nagy jelentősége. (Sportmászók, hegymászók)
Hosszútávu erőkitartás: Csak az erőkitartás érvényesül, az energia ellátás aerob módon történik. Ez a képesség a legfontosabb a hegymászó számára, egy egésznapos eseménydús mászás teljesítéséhez elengedhetetlen tényező.
Rugalmasság edzése: A dinamikus mászás során ugrásokkal, lendületekkel is segíthetjuk a továbbhaladást. Ilyenkor a test a nehézségi erővel szembe robbanásszerűen gyorsul. Statikus maximális erő növelését fejlesztő edzéssel a rugalmasság is nő.
Az erőedzés módszerei és tartalma:
Mind a maximális erő, mind az erőkitartás edzése szempontjából megkülönböztetünk statikus és dinamikus gyakorlatokat.
A statikus edzés: Az izomerő statikus megfeszülését javítja. Nem történik fizikai értelembe vett munkavégzés, az izmokban nem történik sem összehúzódás, sem megnyúlás. Statikus edzés során a test karhoz viszonyított szöge állandó, bizonyos izomcsoportokat helyileg, célirányosan stimulálunk. Főleg az újjak és a kezek edzésében van nagy jelentősége.
Statikus edzésmódszer:
 |
Maximális erő edzése:
|
Erőkitartás edzése:
|
Tartóidő:
|
4-8 másodperc
|
6-8 másodperc; 5-10 ismétlés
|
Intenzitás:
|
90-100 %
|
40-70%
|
Sorozat szám:
|
5-7
|
4-6
|
Szünet:
|
hosszú
|
rövid (1-2 perc)
|
A dinamikus edzés: Az izomerő dinamikus teljesítményének növelését szolgálja. Az izmokat a megfeszítésével erős inger éri, gyors az elfáradás, és ennek következtében gyorsan nő az erő.
Megkülönböztetünk pozitív dinamikus és negatív dinamikus edzést.
Pozitív dinamikus edzésnél az izmok összhúzásával történik az erőkifejtés. A mászó mozgások begyakorlására használt leggyakoribb edzésforma. (pl húzódzkodás)
Negatív dinamikus edzésnél az izmok utánengedésével érünk el erőkifejtést. (pl.: felhúzódzkodás után lassan leengedjük magunkat)
A két tipus kombinálásával érhető el a legnagyobb erő növekedés, mivel igy a mozgás minden szakaszában ingert kapnak az izomcsoportok.
A dinamikus és a statikus gyakorlatok kombinálásával érhető el a legnagyobb eredmény.
Húzódzkodásnál például a következő módszert alkalmazhatjuk:
1.szakasz
|
2.szakasz
|
3.szakasz
|
4.szakasz
|
nyújtott karral
|
120 fokos szög
|
90 fokos szög
|
hegyes szö
|
Minden helyzetet kb 5 másodpercig megtartunk, majd folytatjuk a mozgást.
A 4. szakasz elérése után folytatjuk a gyakorlatot visszafelé.
|
Az erőedzés végrehajtása és szerkezete:
Három módozata lehetséges:
 stacioner edzés,
 piramis edzés,
 intervallumos edzés.
Stacioner edzés:
Módozatai a következők:
- állandó terhelés mellett, azonos ismétlés számmal,
- változó terhelés mellett, azonos ismétlés számmal,
- állandó tehhelés mellett, változó ismétlés számmal.
Ezek és a kivitelezési formák változtatgatásával növelhető mind a maximális erő, mind az erőkitartás.
Piramis edzés:
- a terhelés nagysága is az ismétlések száma piramisszerüen nö és csökken.
A piramisedzésnek más-más a hangsúlya a kivitelezés és annak módja szerint.Ha az alapot hangsúlyozzuk magas ismétlésszámmal és kis intenzitással, akkor a csonka piramis elvet követjük. Ilyen esetben az erőkitartás fejlesztése dominál. Ha a piramis csúcsán lévő edzésre helyezzük a súlypontot, akkor alacsony ismétlés számmal nagy intenzitással edzünk. Ilyenkor a maximális erő fejlesztése áll előtérben.
Természetesen a piramis edzés elve statikus edzésnél is igaz, de ilyenkor a megfeszítési idő és a rögzítési súly változtatásával jön létre.
Intervallumos edzés:
A hegymászó sport sajátosságait figyelembe véve talán ez az edzés módszer a legalkalmasabb.
Módozatai a következők lehetnek:
 extenzív,
 intenzív,
 rövid,
 közép,
 hosszútávu.
Extenzív edzésnél a nagy mennyiség és csekély intenzitás, míg az intenzív edzésnél a kicsi a mennyiség és magas az intenzitás játszik szerepet.
A rövidtávú módszernél a terhelés időtartama 15-60 másodperc, középtávu módszernél 1-8 perc, hosszútávú módszernél pedig 8-15 perc.
Az intervallumos edzés közben szüneteket kell tartani, de a szünet hossza ne haladja meg az 1-1,5 percet, mert visszaesnek a test anyagcsere folyamatai. Ha a pulzusszám eléri a 120-140-et akkor folytatható a gyakorlat. A gyakorlatok közötti szünetet is érdemes aktívan kitölteni, pl. kocogással, vagy izmaink megfeszítésével tartsuk magunkat egy fogáson. Ez a fajta igénybevétel már hasonlít a mászáskor fellépő terheléshez.
Az intervallumos edzés előnye, hogy gyorsan növelhető az erő és a teljesítmény, nő az anaerob kapacitás, és az energiaszállítás, nő a szív- és keringési rendszer teljesítménye.
Az edzés gyakorlata
Az ujjak, kezek, felsőtest, vállak, lábak edzése:
Az ujjak edzése:
A lábak mellett a mászó legfontosabb eszköze. Az újak a mászás során statikus tartó munkát végeznek, így edzése is elsősorban statikus terheléssel történik. Gyorsan fáradnak és nehezen regenerálódnak. Tulajdonképpen az ujjak ereje határozza meg mászási teljesítményed nagyságát. Az ujjak edzése tekinthető a mászó edzés fő céljának. Az ujjakat kis fogásokon (néhány miliméter) pontterheléssel lehet edzeni. Óvatosan kell végezni, mivel a középső ujjizületben lévő inak terhelése rendkívül nagy.
Maximális erő edzése: 5-8 mm-es párkányon húzódzkodás kevés ismétlés számmal, (dinamikus) vagy függeszkedés (statikus). Alacsony sziklafalon 1-2 méterre a talajtól is lehet edzeni különböző nehézségű mászóutakon. Az ilyen jellegű edzések másik célja az ujjbegy nyomáskor fellépő fájdalomhoz való hozzászoktatása. Nagyon fontos az edzés előtti bemelegítés és edzés közben a fokozatosság, mivel az inak, izületek lassabban szokják a fokozott terhelést,mint az izmok. Túlterhelés esetén gyógyíthatatlan károsodások alakulhatnak ki. Edzés után mindig nyújtsd és lazítsd ki az ujjizületeket. Az ujjak terhelésénél nagyon fontos a relatív testsúly. Minél nehezebb a mászó, annál nagyobb a sérülés veszélye.
A kéz edzése:
A kéz erejét az alkar izomzata határozza meg. Mászáskor főleg statikus terhelésnek van kitéve, ezért az edzése során is elsősorban statikus edzéseket kell végezni. Míg kisebb fogásoknál (< 8 mm) elsősorban az ujjerőre van szükség, a nagyobb fogásoknál (> 8 mm) főleg a kéz ereje dominál.
Maximális erő edzése: kevés ismétléssel
 egykaros függeszkedés párkányon (> 8 mm),
 két karos függeszkedés vagy húzódzkodás,
 függeszkedés vagy húzódzkodás egy vagy két ujjon ("egyujjas" fogásokhoz szükséges),
 széles párkányon (két ujjpercnyi, 5 cm) pótsúllyal az előző három gyakorlat,
Erőkitartás edzése:
 függeszkedés hosszabb ideig,
 függeszkedés váltakozó fogással (bal kéz, jobb kéz),
 gumigyürü sokszori összenyomása.
A felsőtest edzése:
A mászás során a teljes felsőtest izomzatára szükség van (felsőkar, váll, mell, hát) tehát összességében mindegyik izomcsoportnak edzettnek kell lenie ahhoz, hogy felhúzd a tested (dinamikus) és megtartsd magad (statikus).
Maximális erő edzése:
 statikus függeszkedés pótsúlyokkal,
 függeszkedéskor a kar különböző mértékü behajlitásával,
 egykaros húzódzkodás, majd lassan ereszkedjünk le (negatív-dinamikus),
 tolódzkodás korláton (vállak edzése).
Erőkitartás edzése:
 húzódzkodás a kimerülésig, a végén még lábból levegőber rugás segítségével is,
 húzódzkodás különböző fogásszélesség mellett,
 kötélmászás,
 kötéllétrán az egyik karral felhúzod magad, a másikkal nyomod, a húzó kar végül megtart, míg a nyomókar tovább megy,
 függeszkedés létrafokról létrafokra, lehet minden második létrafokot kihagyva is,
 lefelé is menjünk a létra fokokon (negatív-dinamikus),
 tolódzkodás korláton (fel, le lassan) (pozitív, negatív), ha szélesebb korlátok között végzed akkor a mell, váll és hátizmokat is edzed,
A lábak edzése:
A lábak igénybevételére nemcsak a sziklamászásnál hanem a magashegyi hágyászás során is szükség van. Általános edzését gyaloglással, futással, meredek emelkedőre történő felgyaloglással, felfutással, (lehet többlet súlyokkal is) végezhetjük. Ha éppen nem érsz rá a természetben végezni, akkor otthon is emeletes házban lépcsőzéssel pótolhatod, vagy kondi teremben taposó géppel.
A sziklamászás végzéséhez viszont szükséges speciális edzési formák végzése is.
Lábujjak edzése:
Mászáskor szinte állandóan előfordul, hogy kis peremeken kell állni, olykor csak a lábujjak érintkeznek a sziklával és a teljes testsúly ránehezedik, ilyenkor nemcsak a lábujjak de a vádli is megfeszül. A lábujjak edzésével tehát a vádlit is erősítheted.
 lábujjakkal perem szélére álljunk megtartva testsúlyunkat (esetleg pótsúlyokkal is lehet végezni),
 álljunk lábujjhegyre, majd sarokra, imételjük többször,
 gugolás le-fel többször egy és két lábon, lehetőleg lassan végezzük (negatív és pizitiv dinamikus)
 tegyük fel egyik lábunkat asztal magasságába valamire és teljes súlyunkkal terheljünk át erre a lábra néhány másodpercig,
 feküdjünk hanyat és tegyük sarkunkat egy székre, szorítsuk a székra mindkét sarkunkat úgy, hogy testünk elemelkedjen a talajtól és maradjunk ebben a helyzetben pár másodpercig.
A test megfeszítése:
A mászás során bizonyos helyzetekbe szükséges az egész test megfeszítése, több izomcsoport együttes hatásának eredménye képpen. Kedvezőtlen helyzetbenn néha szükséges a test egyensúlyának megtartására.
Maximális erő edzése:
 függeszkedés közben emeljük fel a lábunkat (lehet súlycipőben is)
 függeszkedésből menjünk át előre mutató függő mérlegbe, majd vissza függeszkedésbe (pozitív, negatív dinmamikus)
 nyújtón próbáljuk a kinyújtott testünket függőlegesbe emelni
Erőkitartás edzése:
 függeszkedés közben emeljük fel a lábunkat (lehet súlycipőben is), majd különböző hajlásszögekben tartsuk meg pár másodpercig.
 ferde padon fekvő helyzetből egyenesedjünk fel (hasizmot veszi igénybe)
 talajon hanyat fekve lábemelés függőlegesig,
 kersztfüggés gyürün.
A szív , szívizom és a vérkeringés általános edzése:
A kitartás edzésével gyakorlatilag a szív és vérkeringés általános edzettségét fejleszthetjük.Csak jól funkcionáló vérkeringés képes ellátni az izmokat elegendő oxigénnel.
A rövidtávu kitartás (1-2 perc) edzése:
Váltakozó terheléssel és pihenéssel történik, dombos vidéken vagy váltakozó tempójú 400 méteres futásokkal, közte pihenésként kocogás.
Középtávú kitartés (2-8 perc):
1000 méteres futási szakaszok kimerülésig, közte pihenés.
Hosszutávu kitartás edzése:
Hosszúutávu futás, kerékpározás (hegyikerékpározás), sífutás.
Az összes futóterhelésnél ügyelni kell arra, hogy a futástól a szalagok és az izületek nyújthatósága csökken ezért a futást mindig össze kell kapcsolni mozgékonysági edzéssel is.
Az edzés irányítása és tervezése
Ha az edzésünket nem előre megtervezett módon, megfelelő rendszerességgel végezzük elmarad a várt eredmény. Ezt egyrészt a két edzés között kihagyott túl nagy szünet is eredményezheti, másrészt pedig a túl rövid szünet is okozhat teljesítmény csökkenést, hisz nincs meg a szervezet számára szükséges optimális idő a megfelelő szuperkompenzációhoz.
Szükséges tehát az edzést tudatos módon végezni, célirányosan, rövid- és hosszútávon előre megtervezve.
A tudatos tervezés során két tényezőt kell előre meghatározni:
 Az edzés gyakoriságát (heti edzések száma).
 Az edzés mennyiségét (terhelések időtartama, ismétlések száma, edzés intenzitása).
A hetenkénti edzési egységek száma 2-7 között legyen, melyet az edzettségi szinted alapján kell eldöntened. Minden edzés három részból kell álljon: bemelegítés, fő szakasz, valamint levezetés.
A bemelegítés: Lehet akár egy laza futás, szökdécselés, vagy könnyű ugrógyakorlat.
A fő szakasz: Mozgékonysági edzéssel kezdődjön, majd ezt kövesse az erőedzés. Az erőedzés testre szabottan kell megtervezni, függően az adott céljaidtól, eddigi erőnlétedtől és a lehetséges feltételektől (szabadidő hossza) stb.
A következő sorrendet azonban feltétlenül tarts be:
Először mindig a speciális, majd utána az általános kondíciót fejlesztő edzéseket végezd !
A maximális erőt mindig az erőkitartás előtt kell edzeni !
A technikai edzés mindig előzze meg az erőedzést!
|
Levezető szakasz: Laza futás, lazító gyakorlatokkal.
Edzési egységek száma és intenzitása:
Ha a heti kétszeri edzést választod, akkor mindig ugyanazzal az intenzitással végezd az edzést, mert az edzési egységek között több mint két nap szünet lesz. Heti háromszori edzésnél ajánlatos a hétfő, szerda, pénteki napot választani úgy, hogy a szerdai napon alacsonyabb legyen a terhelés. Heti négyszeri edzésnél a terhelést az első három edzésen fokozatosan növelni kell, majd a negyediken csökkenteni.
Minden jog fenntartva. Tel: 06-30-9327850, E-mail: somkutinandor@t-online.hu
|