Oroszország: KAUKÁZUS
Az Elbrus Európa legmagasabb csúcsa, egy kialudt vulkán, mely a Kaukázus központi részében található, a főgerinctől néhány kilóméterre északra. Oroszország területén fekszik, közel a Grúz határhoz. Enyhe lejtése szinte csalogatja nemcsak a túristákat, de a hegymászókat is. A hegy két csúcsa közül a NY-i a magasabb, mindkettőt egész éven át hósapka borítja. A csúcsáról minden irányban gleccserek indulnak, ahonnan hihetetlenül nagy kilátás nyilik a Kaukázus egész hegyvonulatára.
A normál mászó időszak az Elbruszon május közepétől szeptember közepéig tart. A legoptimálisabb időszak azonbana július közepétől augusztus közepéig tartó időszak. Ekkor a legzsúfoltabb a hegy. Szeptember is kedvező de ilyenkor már a hőmérséklet alacsonyabb és az út sokkal jegesebb. Májusban és Júniusban a hó felszin viszont jól járható. Ennek ellenére az Elbrust egész éven át másszák, kivéve a szélsőséges téli napokat amikor a hőmérséklet nagyon alacsony. A síelés április-májusban a legnépszerübb a téli hónapokban kevésbé.
Annak ellenére, hogy az Elbrus Európa legmagasabb csúcsa, egyike a technikailag legkönnyebben megmászható csúcsoknak.A Kaukázus a világ legcsipkésebb hegyvolulatairól híres, habár maga az Elbrus csúcs nem tartozik ebbe a kategóriába, de az összes körmnyező hegyek már mind erről árulkodnak. A csúcsra vezető normál út hosszú és fárasztó, de technikailag nem nehéz. A legnagyobb veszélyt az időlyárás szeszélyessége jelenti, mely ezen a hegyen nem elhanyagolható. A normál út mellett számos nehezebb úton is elérhető a csúcs, de ennek ellenére mégis ritkán másszák. Valószínü az alig fellelhető útleírások miatt.
Nem szabad azonban lebecsülnünk a normál utat sem, hisz technikailag úgyan könnyü, de a világ hegyeinek a halálozási statisztikáját tekintve az Elbrusz mégis a vezető helyen áll.
2004-ben például 48-an haltak meg csak az Elbruson. Gyakori a hypothermia és a fagyási sérülés.
Az Elbrusz egy kialudt vulkán, melynek krátere 300-400 m átmérőlyü jelenleg hóval és jéggel van feltöltve. Két csúcsa van, a NY-i csúcs (5642,7 m) és a K-i csúcs (5621 m). A köztük lévő nyereg 5416 m magasan fekszik.
A NY-i csúcsot F. Crauford Grove, F. Gardiner, H. Walker, A. Sottajev, és P. Knube 1874 júliusában, míg a K-i csúcsot Killar Hashirov 1829-ben mászta meg.
A korrupció egyre erősödő hullámai miatt mostanában, az ide látogató külföldi túristák inkább szervezett keretek között érkeznek. De ha valaki mégis saját maga akar ide elutazni, annak fontosak lehetnek a következő információk.
A legtöbben repülővel vagy vonattal érkeznek Mineralnye Vodyba vagy Nalchikba. MIndkét városból naponta 4-8 busz közlekedik a hegy lábánál fekvő Terskol falucskába. De erősen javallott még az ideérkezés előtt a helyi közlekedést is időben megszervezni.
Az Elbrusz megmászásához szükséges okiratok.:
1. Orosz vízum.
2. Voucher az Elbrus régió területéről.
3. OVIR regisztráció.
4. Elbrus Nemzeti Park engedély.
5. Bevándorlási kártya.
A helyszín megközelítése:
A csúcsra számos úton fel lehet feljutni. De a normál úton kívül alig vanna írásos feljegyzések az egyéb útvonalakról. Vannak nehezebb és könnyebb utak. Egyik legnehezebb úzvonal DNY. felől vezet, Voroshilovból (2150 m-ről). Erről az oldalról meredek, gleccserhasadékokkal és jégesésekkel szabdalt a gleccser.
ÉNY. felől Periwal Balkbashi felől, szintén jóval nehezebb az út mint a normál út.
K. felől is vezet a csúcsra egy út, az Akcheryakol Láva folyáson keresztül. Ez az út sem túl járt, ha valaki szereti a magányt, akkor érdemes innen nekiindulni.
A következő útleírás az általunk is bejárt útvonalat, a normál útat kívánja részletesen bemutatni, mely D.felől Azau falu felőll közelíti meg a hegyet. A grafikonon jól látható napi bontásban a felvezetó út az idő és a magasság függvényében:
Terskol falutól további 5 km-re fekszik Azau falu (2350 m) a völgy legmélyén, ahova gyalog, vagy mikrobuszon lehet elmenni. Innen felvonóval vagy gyalog lehet megkezdeni a hegyen az emelkedést. Elvileg egészen a Barrels Hutig (Garabashi állomás) (3800 m) fel lehet menni felvonóval, de nem javaslom azoknak akik a csúcsra is fel akarnak jutni. A megfelelő aklimatizáció érdekében szükséges a lassú, napi 300-500 m-es emelkedés, ezért csak az első szakaszt érdemes felvonóval megtenni, de adott esetben akár gyalog is fel lehet menni. Mi a felvonós megoldást választottuk az első állomásig, mivel a műanyag duplex bakancsokkal nem akartunk a melegben még egy fél napot trappolni felfelő a kőgörgetegen.
1. nap: Azau - Mír állomás
Menetidő: 1,5 óra (Start állomástól)
Szintkülönbség: 500 m (Start állomástól)
Nehézségi fok: 0
Tábor: Mír állomás épülete, vagy az állomás mögötti laposabb térségen.
Azau falucska 2350 m-en fekszik, innen már nem vezet tovább az országút. Az út végén, közvetlenül a parkoló mellett található a felvonó végállomása, ahonnan akár 3800 m-ig is fel lehet menni a Barrels Hut-ig (Garabashi állomás). A megfelelő akklimatizáció miatt mi úgy döntöttünk, hogy csak az első szakaszon megyünk felvonóval a Start állomásig 2970 m-re. Ide fél óra alatt feljutottunk, de ha valaki gyalog akarja eszt a szakaszt is teljesíteni, annak kb. +2 órájába fog telleni hasonló méretü és tömegü hátizsákokat feltételezve mint amilyeneket mi cipeltünk. (Start állomásig az útvonalat lásd: mellékelt térkép 1. szakasz.)
A Start állomásról (2970 m) már látszik az Elbrus hófödte két jellegzetes csúcsa. Innen szinte karnyújtásnyinak tünik a távolság. Többen azt hihetnék, hogy innen könnyen fel lehetne rohanni az Elbrusra. Az út azonban a látszat ellenére még 4 kemény napig tart. Rövid gyönyörködés és fotózás után elhagytuk az állomást és tovább indultunk, most már gyalogosan a felvonó következő állomásáig, a 3470 m-en lévő Mír állomásra. Elhagyva az állomás épületét egyenesen a Mir állomás felé vettük az irányt. Eleinte a Kis-Azau gleccser oldalmorénáján, jellegtelen sziklás terepen haladtunk, majd mintegy 200 m szintemelkedés után jobbra kanyarodtunk és kezdetben nagyjából szintben rákanyarodtunk arra a nagy lávafolyásra, mely a kis-Azau gleccsert és a Garabashi Gleccsert választja el egymástól. Itt széles kanyargós úton feljutottunk a Mír állomásra (3470 m). (Mír állomásig az útvonalat lásd: mellékelt térkép 2. szakasz.)
Az állomást kora délután értük el, elvileg tovább folytathattuk volna az emelkedést, de ebben a magasságban már érdemes várakozni egy éjszakát. Lehet közvetlenül az állomás épülete mögötti nagyjából vízszintes térségben is sátorozni, mi azonban úgy döntöttünk, hogy az állomás épületében töltjük az éjszakát.
2. nap: Mír állomás - Gleccserkutató állomás
Menetidő: 2,5 óra
Szintkülönbség: 430 m
Nehézségi fok: 0; ill. F
Tábor: Gleccserkutató állomás épületében, vagy a környező gleccseren bárhol.
Másnap reggel tovább indultunk felfelé. Az első 300 m-es szintet még a láva folyáson tettük meg nagyjából szilárd közeten. Egy jó órás emelkedő után elértük a Barrels Hut (Garabashi állomás) térségét (3800 m). Ide elvileg egyszemélyes ülő felvonőval is feljuthatunk a Mír állomásról. Ez az a pont ameddig felvonóval fel lehetne jönni Azau faluból. A Barrels Hut egy lefektetett fémhordókból kialakított épület egyuttes, melyben szállás lehetőség kínálkozik azoknak, ekik ebben a magasságban szeretnék az éjszakájukat tölteni. A hordókban összesen 48 fő tud egyszerre megszállni. Ha már valaki megszokta a NY. Európai alpokban egy-egy túristaház szinvonalát, azt itt sokkolni fogja az a látvány ami elé tárul. A helyszin leginkább egy ipartelepre hasonlít ahol elektromos vezetékek, terjedelmes méretü fémhulladékok, a házak előtt lebetonozott de az időjárástól már erősen feltöredezett térséggel találja magát szembe. A látvány háboru utáni állapotokat idéz. Minden hordóban egy előtérrel ellátott hatágyas lakrész van kialakítva, a fűtésről olajradiátorok gondoskodnak.
Tekintettel arra, hogy mi már korán ide értünk, nem terveztük hogy itt éjszakázunk. Innen tovább már gleccseren folytattuk az utat a Deisel Hut (Priut 11) felé. A gleccseren az út jól kivehető mivel a lánctalpas hójárók folyamatosan karban tarták az utat. Ez első nagyobb emelkedő után, kezdett az időjárás egyre rosszabbra fordulni, sürü hófelhők kezdtek felettünk tornyosulni, melyet erős, néha viharos széllökések kisértek. Úgy döntöttünk, hogy nem megyünk tovább. Éppen sátorhelyet kerestünk, amikor az út bal uldalán attól mintegy 300 m-rel beljebb a gleccseren egy szikla kiszögelésen egy elhagyatottnak látszó épületre bukkantunk. Az ajtó nyitva volt, benyitottunk. Meglepetésünkre egy fiatal pár nyitott ajtót. Folyékonyan beszéltek angolul és elmondták, hogy ők Moszkvából jöttek ide mint gleccserkutatók, és éppen egy kutatáson dolgoznak itt. Elmondták, hogy a ház a moszkvai egyetem gleccserkutató intézete építette és ha éppen üresen áll, akkor a Barrels Hut személyzeténél lehet a házikót igényelni. Szerencsénk volt, a fiatal pár megengedte, hogy itt a házban velük töltsük az éjszakát, ami nagyon jól jött, hisz hatalmas vihar kerekedett. Vendéglátóink orosz szokás szerint meleg teával fogadtak.
(A Gleccserkutató állomásig az útvonalat lásd: mellékelt térkép 2. szakasz.)
3. nap: Kényszer pihenőnap a Gleccserkutató állomáson
Akklimatizációs túra a Deisel házig (Priut 11).
Menetidő: fel: 1 óra; le: 45 perc
Szintkülönbség: fel: 257 m; le: -257 m
Nehézségi fok: F
Tábor: Gleccserkutató állomás épületében, vagy a környező gleccseren bárhol.
Másnap reggelre az időjárás nem javult, ezért úgy döntöttünk, hogy egy nap kényszer pihenőt tartunk mielőtt tovább indulunk. Taktikusan nem akartuk a sátrainkat fölöslegesen eláztatni, hogy majd utána a nehezebb, vizes sátrakat kelljen tovább cipelni. A pihenő nap egyébként akklimatizációnkat is tovább erősítette. Ezt a napot azzal töltöttük, hogy felmentünk a Deisel Hut-ig (Priut 11) (4157 m), majd visszasétáltunk.
4. nap: Gleccsrkutató állomás - Deisel ház (Priut 11)
Menetidő: 1 óra
Szintkülönbség: 257 m
Nehézségi fok: F
Tábor: Deisel ház, Környező kisebb bivoak házak vagy sátorban a sziklákon.
A 4. nap reggelén javuló idájárásra ébredtünk, még a nap is kisütött. Nem indultunk túl korán, hisz erre a napra nem terveztünk nagy távolságot. Visszatértünk a háztól néhány száz méterre vezető útra és tovább emelkedtünk a gleccseren, eleinte enyhén, majd közvetlenül a Deisel Ház alatt befordulunk a sziklák elé és meredekebben emelkedünk egészen a Deisel ház magasságáig, majd ezt elérve nagyjából vízszintesen átharántoztunk a gleccser Deisel ház felöli oldalára (4157 m). (A Priut 11-ig az útvonalat lásd: mellékelt térkép 2. szakasz.)
A Deisel ház egy fából épített újonnan épült ház, a Priut 11 leégett romjai közelében. A ház 1999-ben égett le, egy óvatlan túrista gázfőzőjével felgyújttotta a házat, mely a földszintig leégett, csak a falai állnak. Az újonnan épült Deisel ház célja a Priut 11 kiesett kapacitásának pótlása, jelenleg kb. 20 fő befogadására alkalmas. Mivel azonban nem olyan nagy a befogadó képessége ezért a környező sziklákon számos fakunyhót állítottak fel az élelmes vállalkozók, melyeket napi 250 rubellért adnak ki. (Deisel házban 300 rubell a szálás)
Mi nem a házban, hanem attól jóval feljebb, elhagyva a Priut 11 leégett romjait, majd még 100 méterrel tovább jutva éjszakáztunk egy fábol összetákolt kunyhóban. Úgy terveztük, hogy innen fogjuk megmászni a csúcsot, de mivel a csúcsig innen majdnem 1500 m szintet kell legyőzni, ezért egy nap akklimatizációs pihenőt tartottunk ebben a magasságban.
5. nap: Akklimatizációs pihenő a Deisel ház-nál (Priut 11)
Akklimatizációs túra a Pastuchov sziklákig.
Menetidő: fel: 2 óra; le: 1,5 óra
Szintkülönbség: fel: 533 m; le: -533 m
Nehézségi fok: F
Tábor: Deisel ház, Környező kisebb bivoak házak vagy sátorban a sziklákon.
Másnep reggelre még mindig nem javult az idő. Borongós szeles időre ébredtünk, ami megerősítette bennem, hogy ne menjünk följebb táborozni a Pastuchov sziklákig (4690 m). Vannak ugyanis akik onnan tervezik a csúcstámadást. Mi viszont mivel csapatunkban voltak olyanok akik most voltak először 5000 m felett, ezért úgy döntöttem jobb ha lejjebb alszunk és majd az akllimatizációs pihenőnap után kipihenten vágunk neki a nagy szintemelkedésnek. Követtük a "Mássz minél magasabbra, aludj minél alacsonyabban" elvet. Az akklimatizáció érdekében néhányan közülünk felsétáltak a Pastuchov sziklákig, majd visszatérve újból a konyhóban töltöttük az éjszakát.
6. nap: Deisel ház (Priut 11) - Elbrus csúcs 5642 m - Deisel ház (Priut 11)
Menetidő: fel: 9 óra; le: 4 óra
Szintkülönbség: fel: 1485 m; le: -1485 m
Nehézségi fok: F, ill. 2B (az orosz skálán)
Tábor: Deisel ház, Környező kisebb bivoak házak vagy sátorban a sziklákon.
Elérkezett a csúcstámadás ideje. Hajnali fél háromkor indultunk tovább a gleccseren. Eleinte enyhe emelkedéssel, majd feljebb a Pastuchov szikláknál az egyre meredekebbé váló gleccseren folytattuk az utat, egyenesen az Elbrus K-i csúcsa felé. Az út eleinte egészen a Pastuchov sziklákig két egymással nagyjából párhuzamos, lejjebről jellegzetesen látszó sziklaborda között vezet a gleccseren. Ajánlatos a sziklák oltalma között a gleccseren haladni, hisz jobbra balra letérve erősen tagolt, gleccserhasadékoktól veszélyes a terep. A két sziklaborda között a gleccserfolyosó mintegy 500 m széles. Már hajnalodott amikor túljutottunk a Pastuchov sziklákon (4670 m). Meredek, jeges gleccseren haladtunk egyenesen a K-i csúcs felé. A hőmérséklet -13 oC volt. Az utat követve nem kell tartanuk gleccserhasadékoktól. A Pastuchov sziklákat elhagyva még egy ideig a K-i csúcs felé kell menni, de feljebb az út balra fordul és ÉNY-i irányt követve tovább emelkedünk az Elbrusz K-i csúcsának oldalában. Itt már érezni lehet a kénes gőzök folytó illatát, mely a 2000 éve kialudt volkán utolsó emlékeit idézi. Tovább emelkedve a véget nem érő harántozásban 5416 m-en végül elértük azt a lapos nyerget, mely a fő csúcsot választja el a K-i csúcstól. A nyeregben még felismerhető egy régi túristaház romjai. Balkézről magunk mögött hagyva a romokat átmegyünk a NY-i csúcs oldalába, majd itt meredeken emelkedünk ÉÉK-i irányban, míg elérünk egy sziklás válat, ahonnét NY. felé folytatjuk az emelkedést, most már kevésbbé meredeken. Keresztezzük a kalderát, mely itt mély hóval és jéggel fedett, itt már teljesen ellaposodott úton haladva. A kráter túloldalán még egy kisebb emelkedőt leküzdve jutottunk fel a Kaukázus legmagasabb csúcsára 11 óra 30 perckor.
Káprázatos a kilátás a csúcsról tiszta időben látható a fekete tenger és a Kaspi tenger egyaránt. Amikor mi ott voltunk, felhős volt az idő, de csak alattunk kb. 4000 m-es magassában. A felhőből a nagyobb csúcsok kiálltak, fejünk felett erősen tűzött a nap. Remek időt fogtunk ki. Egy jó órát töltöttünk a csúcson fotózással, gyönyörködéssel és a csúcscsokoládé elfogyasztásával, Majd fél egykor elindultunk lefelé. Lefelé menet már felolvad a gleccser, így óvatosabban kellett rajta haladni.
FONTOS FIGYELMESZTETÉS:
Több hegymászó esett már abba a hibába, hogy a csúcsról való leereszkedés közben elhagyva a nyerget túl korán, még a K-i csúcs oldalában történő hosszú harántozás előtt elindulnak lefelé. Ez az eset különösen viharos időben, rossz látási viszonyok között gyakori. Ennek elkerülése érdekében visszajövetkor minél tovább kell az Elbrus K-i csúcsának oldalában harántozni. A túl korai leereszkedés nem tanácsos, mert abban az irányban nagyon meredek a gleccser, tele van gleccser hasadékokkal és jégesésekkel, ami különösen rossz látási viszonyok között veszélyes. Több hegymászó baleset történt már emiatt.
(A csúcsra vezető útvonalat lásd: mellékelt térkép 3. szakasz.)
Délután már lent ünnepeltük a sikeres csúcsmászást a Deisel ház felett felállított kis faházban, ahol egy újabb éjszakát töltöttünk.
7. nap: Deisel ház (Priut 11) - Azau
Menetidő: le 3 óra (Start állomásig)
Szintkülönbség: -1187 m (Start állomásig)
Nehézségi fok: 0
Szállás: Terskol faluban.
Másnap reggel összecsomagoltunk és elindultunk lefelé a gleccseren, majd a Barrels Hut-tól sziklán folytattuk az ereszkedést. Mivel felfelé jövet oda-vissza jegyet váltottunk a felvonó első szakaszára, ezért a Start állomástól ismét felvonóval mentünk le Azau faluba. Innen a hátralévő 5 km-t mikróbusszal tettük meg Terskolig, hogy ismét száláshelyünkön pihenhessük ki az út fáradalmait.
Szükséges felszerelés:
Hágóvasra és jégcsákányra mindig szükség van. Normál esetben a kötél és a beülő használata nem szükséges, de szélsőséges időjárási körülmények között ajánlott, hogy legalább minden három fős parti vigyen magával kötelet és természetesen beülőt is. Egyébként pedig a teljes, szokásos expedíciós felszerelésre szükség van. Egész éven át gyakori a hegyen a fagyási sérülés és a hypotermia. A gyakori szélsőséges időlyárási viszonyok miatt (erős lehülés és viharos szél) téli, szélálló ruházatra, meleg kesztyűre és sapkára, gleccser szemüvegre mindenképen szükség van. A négyévszakos hálózsák és sátor elengedhetetlen. Rossz látási viszonyok esetén hasznos segítség lehet a GPS készülék.
Hasznos adatok, információk a mászás stratégiai tervezéséhez:
Megnevezés:
|
GPS
koordináták:
|
Magasság:
|
Szintkü-lönbség:
|
Halmozott
szüntkü-lönbség:
|
Terskol falu,
szállás hely:
|
N: 43° 15' 21,9''
E: 42° 30' 57,9''
|
2350 m
|
0 m
|
0 m
|
Start állomás:
|
N: 43° 16' 26,9''
E: 42° 27' 40,1''
|
2970 m
|
620 m
|
620 m
|
Mir állomás,
szállás hely:
|
N: 43° 17' 21,8''
E: 42° 27' 37,4''
|
3470 m
|
500 m
|
1120 m
|
Barrels hut:
|
N: 43° 17' 56,5''
E: 42° 27' 51,2''
|
3800 m
|
330 m
|
1450 m
|
Gleccserkutató ház,
szállás hely:
|
N: 43° 18' 12,7''
E: 42° 27' 33,8''
|
3900 m
|
100 m
|
1550 m
|
Deisel ház (Priut 11),
szállás hely:
|
N: 43° 18' 50,1''
E: 42° 27' 33,9''
|
4157 m
|
257 m
|
1807 m
|
Pastuchov sziklák:
|
N: 43° 21' 54,1''
E: 42° 27' 30,3''
|
4690 m
|
533 m
|
2340 m
|
Elbrus NY-i csúcs
|
N: 43° 21' 09,1''
E: 42° 26' 16,3''
|
5642 m
|
952 m
|
3292 m
|
Képek az útról:
Minden jog fenntartva. Tel: 06-30-9327850, E-mail: somkutinandor@t-online.hu
|