Scájc: VALAIS-ALPOK
VALAIS-ALPOK - Matterhorn 4478 m
|
A Matterhorn egy klasszikus értelembe vett csúcs. Egy éles, a környezetétől elkülönült szikla piramis, keskeny felfutó gerincei meredeken emelkednek ki a környező gleccserekből. A hegy É.-i falának árnyékában meghízódó Zermatt várost a hegymászás mekkájának is szokták nevezni. A világ egyik leggyakrabban mászott hegye, minden gerince, fala már megmászott területnek számít, de minden útja technikailag csak a jólképzett mászóknak ajánlható. A tragédiák száma ezen a hegyen a legmagasabb. A hegy egyik legnagyobb veszélyforrása a népszerűségében keresendő, mivel egyidőben rengeteg mászó ostromolja, és így elkerülhetetlenek a találkozások, előzések és a kikerülések. Ezek a manöverek sajnos veszélyhelyzetet teremthetnek, növelve a kőhullás veszélyét, ami a hegy közetminőségét tekintve egyébként is elég magas.
Edward Whymper és csapatának, mint a hegy első megmászóinak az útja is tragédiával végződött. Douglas Hadow, Lord Francis Douglas és a vezetőjük Michel Croz is meghaltak lefelé jövet.
Tulajdonképpen az angoloknak köszönhető, hogy Zermatt és környéke a felkapott túrista központok egyikévé vált, akik annakidején idejöttek, felbérelték a helyi vezetőket azért hogy felvezessék öket kiválasztott hegyeikre. Zermatt számos 4000 m feletti hegycsúcs közelében fekszik és ezek mind 1850 körül, a hegymászás aranykorában lettek előszőr megmászva. A Matterhorn azonban éveken át ellenált az akkori hegymászók ismételt kisérleteinek mind a svájci, mind az olasz oldal felől. Ezért a hegy első sikeres megmászása a nemzeti büszkeség szimbólumává és a turizmus fejlődésének hasznává vált.
A csúcsra számos út vezet, melyek közül a "legkönnyebb" az első megmászás útvonala a Hornli Ridge (gerinc) (AD), és a Lion Ridge (AD+). Azonban ezek az utak sokkal nehezebbek lennének ha nem lennének fix kötelekkel kiépítve. Távolabb a népszerü normál utaktól 'Voie Normalles', az elszántabbak megküzdhetnek nehezebb utakkal is, mint például a Zmutt és a Furggen Ridges (D), míg a még elszántabbak kipróbálhatják magukat a hegy É.-i falán is (ED).
A Matterhorn még ma is jelentős kihívásnak számít, amit sosem szabad alábecsülni. Különleges alakja már számos hasonló alakú csúcsot is a figyelem középpontjába allított a világ távoli pontjain például az Ama Dablant a Himalájában, az Ushbát a Kaukázusban, a Mount Assiniboinét Canadában vagy a Jirishancát Peruban.
Kétségtelenül az Alpok leglátványosabb csúcsa, amit különös szarvhoz ("horn") hasonló alakjának köszönhet, ami jellegzetes mind az olasz mind a svájci oldal felől nézve is. Ez a alátványosság sok túristát csábít még akár egy egy egynapos túrára is, hogy felmenjen a Hornli házig (Hornlihutte) és megcsodálja a hegyet testközelből.
Nyáron a Hornli házig az útat akár egy átlagos tapasztalattal rendelkező trekkingező is képes megtenni. Az út jól karbantartott de vannak nagyon meredek szakaszai is, melyek esőben és szeles időben veszélyesek is lehetnek, ezért a felszerelés kiválasztása nagyon fontos előfeltétele az út sikerének. Csak jóminőségü trekking cipőben indulj el, lélegző, eső és szél álló ruházat legyen nálad ha csak a házig mész. Ilyen esetekre mindig csak azt tudom javasolni, hogy indulás előtt, még ha csak a házig mész is fel, érdeklődj az időjárás alakulásáról és csak akkor indulj útnak ha stabil jó időnek nézel elébe. Az eső és a szél 3000 m felett nagyon veszélyes lehet és egyébként is rossz időben még az eléd táruló panorámában sem tudsz gyönyörködni.
A helyszín megközelítése:
Normál esetben a teljes út Zermattból két napot vesz igénybe, az első nap a Hörnli ház
megközelítése, másnap a csúcsmászás és vissza Zermattba. De a sikeres mászás
érdekében melegen ajánlom, hogy inkább három naposra tervezd az utat. Egyrészt a
megfelelő akklimatizáció miatt, másrész érdemes előtte megismerni a sziklás terep
Matterhornra jellemző helyi jellegzetességeit.
1.szakasz:
A Hörnlihütte megközelítése.
Zermattba nem lehet autóval felmenni, ezért Tasch-ben parkolási lehetőséget kell keresni, és innen
elektromos vasúttal tudsz tovább menni az 1606 m-en fekvő Zermatt városkába. Innen fel a Hornli
Házig egy darabig felmehetsz felvonóval is, de ezt csak akkor javaslom, ha már előzőleg
akklimatizálódtál. Amennyiben ez az első csúcs svájci kiutazásod során akkor mindenképen
javaslom, hogy a Hörnli Házig gyalog menj fel.
2.szakasz:
A csúcs megmászása..
A mászás kb 5-6 óra, a szintemelkedés, 1200 m. Az alsó szakaszon az út kissé a gerinc élétől
balra a K.-i fal szélén halad. A Solvay-hüttétől fölfelé pedig közvetlenül a gerinc élét követi, majd a
válltól az É-fal oldalában folytatódik. A Solvay hütte 3-3,5 óra, innen a csúcs kb 2-2,5 óra.
1. szakasz: Zermatt - Hörnlihütte
Menetidő: 4-5 óra
Táv: 10,28 km
Szintkülönbség: +1654 m
Nehézségi fok: UIAA: 0,I
Tábor: Hörnlihütte vagy bivak
Az autót Taschben kell hagyni. Innen elektromos vasúttal lehet felmenni Zermattba, mivel a város nem engedi be az autós forgalmat, ide csak elektromos közlekedési eszközzel lehet felmenni. A vasutállomás végállomásától gyalog végig kell menni a városon egészen a felvonó állomásáig.
A városból kivezető úton a Winkelmatten völgy felé kell venni az irányt. Itt két lehetőség van, vagy felvonóval mész fel a Schwartzee állomásig (2584 m), vagy gyalog. Én az akklimatizáció miatt a gyalog utat javaslom.
Az út első szakaszán kövesd a Mattervisp NY-i partját a Zmutt patak befolyásáig, majd tovább 600 m-t és át a hídon, Zum See felé (1766 m). Előszőr Stafelalp irányába, de az első elágazásnál menj balra fel az úton az erdőbe Hermettji (2053 m) felé. Innen jobbra fel a Schwarzsee Hotel (2584 m) gerincéig hosszú szerpentinen. Majd a Schwarzsee (2-3 óra). A felső állomástól 2 óra alatt lehet feljutni a Hörnlihüttéig. Az út első szakasza a Schwartzeetől egy széles, könnyű úton vezet. Innen az első magaslat a Hirli (2888m). A felvonó állomásától idáig 1 óra alatt lehet eljutni. Innen az út már kissé nehezebbé válik. Tovább haladva egy szakadék fölött kell harántolni egy fal mellett kiépített vaslépcsőkön. A hihetetlen panoráma kárpótólja a nehézségeket. Innen 30 perc alatt eljutsz egy útelágazáshoz (2931 m). A jobb oldali ág visszavezet Zermattba, mi baloldali ágon folytatjuk az utat a Hörnlihütte felé. Innen nehézzé kezd válni a terep. Átlagosan 23% lejtésszögű terepen folytatjuk utunkat. Az utolsó szakaszon már néhol mászni kell. A Hörnli ház nevét a felette emelkedő gerincről kapta.
Hörnlihütte:
A Hörnli gerinc lábánál 3260 m-en épült menedékház, 50 férőhellyel. Személyzet Június közepétől Szeptember közepéig üzemelteti. Zermattból 4-5 óra alatt juthatunk ide, a Schwarzsee Hotel érintésével (2584m, 12 férőhely). Zermattból felvonóval is fel lehet a Schwarzseeig jutni, de innen már csak gyalog tudsz tovább menni (2 óra). A ház 1880-ban épült, 1915-ben renoválták majd 1964 ben lebontották és 1965-ben a helyére egy új nagyobb ház épült.
A háztól DK. felé óriási panoráma, ettől jobbra pedig a Matterhorn teljes nagyságában tárul eléd. A házhoz délután felérve még van lehetőség belekostólni a mászásba, ami azért is fontos, hogy megtaláld másnap reggel a beszállást és az optimális utat az alsó néhány kötélhosszban.
Lehet a házban is aludni, de mi a ház felett, a ház és a beszállás között egy sziklarepedésben aludtunk (kövekkel kiépített bivak). Két helyen 2-2 embernek találtunk megfelelő bivakolásra alkalmas helyet. Ha a ház melege jobban vonz, aludhatsz benn is, de számolj azzal, hogy éjszaka a zsúfoltságtól nem fogsz tudni nyugodtan aludni. Egyébként pedig 18:30-kor van általában a vacsora. Akárhol is alszol, lefekvés előtt gondosan pakold össze a másnapi mászásra szükséges felszereléseket, ruházatot és az egész napra szükséges élelmiszer adagot és kb 1,5 liter ivóvizet. Mivel a házban nincs friss ivóvíz nyerési lehetőség, vagy fel kell hoznod idáig a vizet vagy a hóolvasztás marad, de vehetsz palackos vizet a házban is, ami viszont meglehetősen drága a helikopteres szállítás miatt. Lehetőleg korán már 21:00-kor érdemes lefeküdni, mivel másnap nagyon korán kell elindulnod.
2. szakasz: Hörnlihütte - Matterhorn - Hörnlihütte
Fel:
Táv: 1,79 km
Menetidő: 5-6 óra
Szintkülönbség: 1218 m
Nehézségi fok: AD+, III-
Le:
Menetidő: 5 óra
Tábor: Hörnlihütte vagy bivak
Ez a legnépszerübb útvonal a csúcsra, mely szezonban nagyon forgalmas. Nehézségi fokozat: AD+. Az útvonalban beépített kötelek is segítik a haladást. Ezeket használva a nehézség III-, de nagyrészt II. Ha a beépített kötelek nélkül szabadon mászol akkor a nehézség IV+. 5-6 óra a Hörnlihüttétől (3260m).
03:30-kor érdemes felkelni, öltözködés és egy gyors melegteás reggeli után érdemes minél hamarabb elindulni. Legkésőbb 04:00-kor mindenképen el kell indulj, ha el akarod kerülni a kockázatát egy esetleges kései lejövetelnek. A mászás első néhány órájában fejlámpára lesz szükséged. A beszállás a ház mögött, kb 300 méterrel kezdődik egy kb 20 méteres függőleges felszökéssel, mely enyhén balra tartva 10-15 méterre vezet csak az É-i fal szélétől. A mászást itt rogzített kötelek segítik. Az indulásnál egy emlékmű mellett kell elhaladni, melyet a lezuhant hegymászóknak állítottak. Egy kicsit hátborzongatólag hat közvetlenül a mászás megkezdésekor. Indulás előtt körültekintően kösd be magad és mégegyszer gondold végig a szükséges felszerelések listáját.
Az első nehézségek után egy könnyebb szakasz következik, törmelékes terepen egy folyósót keresztezünk, majd a második folyósóban fel 20 m-t majd balra egy bordára és azon fel a gerincre (1 óra). A gerincen 100 m-t fel, majd egy párkányon harántolunk a K.-i falba ("Gelbliches Band"). A párkány végén újból egyenesen fel a gerinc felé, de még ezt elérve Kb 25 m-rel alatta ki kell menni egy bordára amin fel újból a gerinc irányába. Egy jó kötélhossznyira a gerinctől újból balra egy sötét toronynál (3818 m). Az út során több hasonló tornyot kell lekűzdeni. Mászótársaim élménybeszámolóiból hallom, hogy az akkor még álló Red Tower (Vörös Torony) 2002 nyarán leomlott, igy az út Solvay ház feletti szakasza már sokkal könnyebbé vált. Az úton több tornyon is át kell mászni majd felettük az út egy időre beleharántól a K-i falba egészen addig amik egyvonalba kerülsz a feletted álló Solvay bivakházzal. Innen tulajdonképen a K-i falban kell egyenesen felmásznod egészen a házig (4003 m). Közvetlenül a ház alatt éred el a mászás legmeredekebb szakaszát. Fel az alsó Moseley táblán (III-) (Unter Moseleyplatte). Ezt a szakaszt beépített kötelek is biztosítják.
Solvayhütte:
A Solvayhütte egy vészhelyzet esetére felállított menedék, bivakház 4003 m-en, melyet egy keskeny párkányra építettek, hátát egy sziklafal oldalának erősítve. A házikóban nincs víz, nincs személyzet, de mindig nyitva van. Egy időben 10 személynek nyújt menedéket. A Hörnlihüttétől 3-3,5 óra alatt lehet idáig eljutni. A házat 1915-ben építették és 1966-ban renoválták. 1976 óta napelemes rádió adóval szerelték fel a vészhelyzet csökkentésére.
A ház mögött öt métert balra, majd utána direktbe fel a megint csak kitett felső Moseley táblán (Obere Moseleyplatte) kell tovább haladni az É-i fal szélén közvetlenül a gerincen egyensúlyozva (III.). Mindig a gerinc élét kövesd, kerüld el a K-i falat. Egy helyen fix kötél segíti a továbbhaladást (normál nyári napon forgalmi dugó is ki szokott itt alakulni). Innen kövesd tovább a táblás gerincet (egy ponton nagy biztosító kampó) egyenesen fel a vállra. Ez egy szélesebb kb 30-35° meredekségü firnes térség 4200 m-en. Itt kezdődik a heggyel való végső összecsapás, maga a csúcskupola. A vállat elérve elhagyjuk a gerincet és az É-i fal oldalában megyünk tovább, Az út innen balra fordul egyenesen a csúcs felé vezet. Ha még nem vetted volna eddig fel a hágóvasat most igazán szükséged lesz rá, mivel a szikla innen erősen eljegesedett szakaszokon is átvezet az É-i fal oldalában. Ezen a szakaszon is beípített kötelek segítik az előrehaladást.Bizonyos távolságonkét fémrudak biztosítják a stand kiépítését és a visszaút során az ereszkedést. Több helyen áthajlásokon is fel kell tornásznod magad, szerencsére fix kötelek itt is nyújtanak segítséget. Ezen a szakaszon a legnagyobb veszélyt a kicsúszás jelenti. Egy esetleges kicsúszás ezen a szakaszon a biztos halált jelentheti ha nem vagy biztosítva, hisz egyenesen az É-i falban zuhannál alá több mint 1000 m-t..
Egyre feljebb haladva nemcsak a terep válik egyre nehezebbé, de az oxigén is egyre fogy, így a mászás is egyre nehezebb. A legutólsó áthajlás talán a legnehezebb, de ha ezen is túljutsz, akkor már enyhébbé válik a lejtő szöge és kezded úgy érezni hogy most már meg van a csúcs. Innen a csúcsra havas, vagy erősen eljegesedett szakaszon lehet feljutni. A St. Bernad szobrot elhagyva a tetőél K.-i végére érünk.
Fent a csúcson úgy érzed mintha minden oldalról szakadékok vennének körül. A csúcsgerinc rendkívül keskeny. A svájci oldal 1 méterrel magasabb az olasz csúcsnál (4478 m), de a csúcskereszt mégis az olasz oldalon található. A vaskereszthez ezen a töredezett keskeny gerincélen keresztül lehet rendkívül kitett terepen áttraverzálni az olasz oldalra. Keletre a Monte Rosa hegytömbje és a környező nagy gleccserek, nyugatra a Mont Blanc csipkés gerince látszik.
A rövid csúcson töltött idő és az ünneplés után kezdődik egy újabb kemény munka, a lejövetel, amely egy lassú, óvatos ereszkedést jelent kötélhosszról kötélhosszra. Érdemes páronként két kötelet vinni, az első mászó leereszkedik dupla kötélen fél kötélhosszat és amig a másik ugyanezen a kötélen ereszkedik alá, addig az első mászó a tartalék kötelet standolja és leengedi, hogy mire a második mászó is leereszkedik és lehúzza maga után az első kötelet már indulni tudjon. Ezzel indőt lehet megtakarítani és az ereszkedés is egyenletesebbé válik. Fentről lefelé nézve nehezebb az út vonalát egyértelmően észrevenni, csak a standként szolgáló vasrudak adnak bizonyos távolságonként támpontot. Felmenetben érdemes már memorizálni az egyes szakaszokat. Lehetőleg egy tapasztaltabb, az utat jól ismerő menjen elől aki a kötelet a megfelelő irányban vezeti. Ovakodj a K-i fal csábításától, könnyen bele lehet keveredni. A probléma nem is azzal van hogy ott nem lehet lemenni, hanem az út ott egyrészt nehezebb, másrészt egy járatlan úton nagyobb a kőhullás veszélye, ami a hegyen egyébként is rendkívül gyakori. Nem szabad a lefelé menetet alábecsülni. Fenntről nézve az út sokkal nehezebbnek látszik mint alulról nézve. Sokszor ilyenkor történnek a tragédiák. Az ereszkedésre is körülbelül ugyanannyi időt kel kalkulálni mint a felmászásra.
3. szakasz: Hörnlihütte - Zermatt
Menetidő: 4 óra
Táv: 10,28 km
Szintkülönbség: -1654 m
Nehézségi fok: UIAA: 0,I
Egyéb hasznos jótanács indulás előtt:
Alapvető a jó kondíció, amit csak egy egész éves rendszeres hetente végzett testedzéssel lehet fenntartani.
A Matterhorn megmászása előtt egy héttel akklimatizációs túra az alpokban lehetőleg 4000 m felett.
Kellő sziklamászó gyakorlat, a felszerelések és a biztosítási eszközök használatának ismerete.
Teljesen magabiztos hágóvas használat még sziklamászás közben is.
Szükséges felszerelés:
sisak,
fejlámpa,
beülő,
kötél,
kötélgyürűk,
min. 3 db karabiner / fő,
ereszkedő eszköz,
hágóvas,
jégcsákány,
duplex bakancs,
szemöveg,
kesztyü (tartalék is),
kulacs + 1,5 l víz
alsó ruházat, meleg polár öltözet, szél- és vízálló külső réteggel.
Minden jog fenntartva. Tel: 06-30-9327850, E-mail: somkutinandor@t-online.hu
|