Ausztria - MAGAS TAUERN
MAGAS TAUERN - Gross Wiesbachhorn 3564 m
|
A Grosses Wiesbachhorn lenyűgöző méretével magasan kiemelkedik a környezetéből. Magassága miatt egyes irodalmak a Gross Glockner riválisának is tekintik. DK-i fala a Keleti-Alpok legmagasabb falának számít (2418 m), mely magasság különbség a szomszédos völgy és a csúcs magasság különbségéből adódik. A hegymászó történelemben sokáig a Hohe Tauern legmagasabb csúcsának tekintették.
A 18.században 2 farmer mászta meg Fuschból, Zanker a DK-i oldalról. Az első téli mászás Th. Oberwalder nevéhez fűződik, aki DNY felől mászta meg 1906 március 2.-án.
Régebbi térképeken magassága 3570 m.
A hegycsúcs nagyon népszerű a hegymnászók körében, de különösen kezdőknek ajánlható, mivel a normál utas megmászása technikailag nem nehéz, ("Kaindlgrat" (UIAA grade I, 35° jég/hó)). Ha az időjárási körülmények és a kondíciónk is megfelelő, érdemes a csúcs megmászását összakapcsolni a Hintere Bratschenkopf (3413 m) megmászásával, mely a Wiesbachhorn csúcsától DNY-ra fekszik, annak szomszédságában.
A csúcsot a Kaindlgrat felől a nyár első hónapjaiban érdemes megmászni, mert a hó olvadását követően a csúcsra vezető gerinc nagyrésze hómentes és kevésbé látványos. Így a legjobb időpont közvetlenül a Heinrich-Schwaiger-Haus (2802 m) megnyitását követően, június közepétől július közepéig tart.
A helyszín megközelítése:
Kaprunt elhagyva Kesselfall-Alpenhausig (1088 m) kocsival tudunk felmenni, ahol leparkolunk. Az út jobb oldalán több helyen parkolási lehetőséggel, vagy az út legvégén egy emeletes parkolóban hagyhatjuk járművünket.
Innen autobusszal tudunk csak továbbmenni. A busz közvetlenül a fogadó mellől indul (16 EUR), mely magába foglalja a felvonó árát is. Ez a busz-felvonó-busz komplexum csak a nyári hónapokban üzemel, május közepétől október közepéig. A busz első szakasza egy alagut elhagyását követően végetér (1209 m). Innen egy felvonóval folytatjuk utunkat 1640 m-ig. Ha sikerül elérni a reggeli első járatot, akkor a buszt utasokkal együtt felviszi a felvonó. Innen busszal folytatjuk tovább utunkat a 2. buszos szakaszon alagutakon és szerpentineken keresztül egészen a felső víztározó gátjáig (2040 m) "Heidnische Kirche". Már maga a víztározó és a vizierőmű is nagy látványosságot nyújt az ide látogató túristák számára.
1. szakasz: Speicher Mooserboden - Heinrich Schwaiger Haus
Távolság: 3,8 km
Menetidő: 2 óra 15 perc
Szintkülönbség: 762 m
Nehézségi fok: 0
Szállás: Henrich Schwaiger Haus
A végállomásnál az étterem elől kezdjük meg gyalog a túrát egészen a Heinrich-Schwaiger házig (2802 m). Átmegyünk a gáton a tározó K-i oldalára. Innen már terepen folytatjuk az utat. (15 perc).
Meredek lépcsőkön kapaszkodunk fel a tározó fölé. Nem sokkal az indulás után elágazáshoz érünk. Mi felfelé a Heinrich-Schwaiger ház felé vesszük az irányt, melyet táblák is jeleznek. Eleinte ÉK-felé harántozva emelkedünk a hegy oldalában gyephavasi környezetben. Egy kitett sziklás részen vashuzal segíti a továbbhaladást. A hosszú harántozást követően élesen jobbra fordulunk és innen már szerpentinezve haladunk felfelé. Erről a pontról már jól látható a házhoz vezető teherfelvonó felső tartóoszlopa. A szerpentin felsőbb szakasza egyre sziklásabbá válik, néhány helyen vasrudakra erősített kötélkorlátok biztosítják az utunkat.
A Wiesbachhorn megmászását a 2802 m magasan felépített túristaháztól érdemes megmászni. A ház egyszerre 83 fő befogadására alkalmas, mely június közepétől szeptember végéig tart nyitva. A házban ez időszak alatt a személyzet konyhát üzemeltet. WC, és fürdési lehetőség adott, de csak hideg víz áll a rendelkezésre. Szezonon kívül a ház jelelnleg folyó átalakítása és bővítése miatt a téli szállás lehetőségére "winter-room" nem lehet számítani.
|
SZÁLLÁS:
Heinrich
Schwaiger
Haus
(2802 m)
ÁRAK:
18 EUR / fő / éj
(10 EUR OeAV)
|
Koordináták:
N: 47° 09' 45,24''
E: 12° 44' 19,62''
2. szakasz: Heinrich Schwaiger Haus - Gross Wiesbachhorn - Heinrich Schwaiger Haus
Fel:
Kaindlgrat (ÉNY-i, NY-igerinc)
Távolság: 2,1 km
Menetidő: 3,5 óra
Szintkülönbség: 762 m
Nehézségi fok: F+, I
Le:
Normal út (DNY-i oldal)
Távolság: 2,5 km
Menetidő: 3 óra
Nehézségi fok: F, 0
Szállás: Henrich Schwaiger Haus
Tekintettel arra, hogy a csúcsot 3 óra alatt el lehet érni, nem szükséges nagyon korán indulni. Azok viszont, akik a Hintere Bratschenkopf (3413 m) megmászását is célul tűzik ki, érdemes a túra kezdési időpontját előbbre hozni.
A házból kilépve azt megkerülve eleinte ÉK felé haladunk, egy jellegzetes sziklarepedéshez, mely a háztól jól látható mély, széles és jellegzetes kuloártól balra látható. A jelzést és a beszállási pontot jó látási viszonyok között jól láthatjuk. (A háztól kb 200 m.) A repedésben beépített vashuzalok biztosítják a továbbhaladást. Elérve a gerincet, (kb. 40 m) azon jobbra fordulunk. Egy ujabb rövidebb 4-5 m-es vashuzalos biztosítást követően szerpentinezve haladunk a felettünk tornyosuló szikla kiszögelés Untere Fochezkopf (3022 m) felé, néhol beépített vashuzalok segítségével. Többnyire a gerinc túristaház felől látható oldalában szerpentinezünk és harántozunk. Elérve a kiszögelést egy utolsó rövid vasuzal segítségével felérünk a 3022 m-es Untere Fochezkopf tetejére. Innen kissé leereszkedünk a gerincen lévő bemetszésbe, ahova DK. felől a túrista háztól is látható mély, széles, jellegzetes kuloár húzódik fel. A bemetszésből újra felmászunk a gerincre, majd innen már könnyebb, kevésbbé tagolt gerincen folytatjuk utunkat egészen az Obere Fochezkopf-ig (3159 m). Itt kezdődik a NY-i gerinc, a Kaindlgrat. Innen végig az éles gerincet követjük, vagy annak DNY felőli oldalát. A gerinc egyre inkább NY-felé kanyarodik, míg elérjük közvetlenül a csúcsra vezető gerinc felszökést. Az általam leírt nehezebbik variáns közvetlenül a gerincet követi.
Havas időben a gerinc éles kitett gerince látványos és izgalmas túrával ajándékozza meg az ide látogatót.
(Ha valaki nem érzi biztonságosnak a terepet harántozzon tovább a hegy NY-i oldalába és az általam normál útként nevezett lefelé vezető úton szerpentinen haladva juthat fel a csúcsra.)
Tőlünk balra hatalmas meredek szakadék húzódik. Óvatosan és kellő körültekintéssel haladjunk a gerincen, ahol néhol meredekebb felszökéseket kell kezek használatával megmászni. Feljebb a terep jellegzetesen lépcsőssé válik, amelyen könnyedén elérjük a csúcskeresztet.
A csúcsról elénk táruló látvány páratlan. A teljes Glockner csoportot, a Venediger csoportot, az Oetztal-Alpokat, a Zillertal-Alpokat, Stubai-Alpokat láthatjuk. Jó időben még az Olaszországi Dolomitok legmagasabb csúcsa a Marmolada is látszik.
A csúcsról lefelé eleinte ugyanazon a gerincen indulunk el ahol feljöttünk. kb. 150 m megtétele után azonban balra kanyarodunk és a hegycsúcs DNY-i oldalában kezdjük meg a leereszkedést. Szerpentinezve jutunk le arra a gleccserre, mely a Wiesbachhorn és a Hintere Bratschenkopf (3413 m) között terül el. A gleccser felszíne a globális felmelegedés miatt augusztusra már teljesen hómentes. A gleccsert elérve azon ÉÉNY-felé harántozunk a Wiesbachorn NY-i oldalában. Kiérve a gleccserről 3296 m-en rácsatlakozünk a felfelé vezető útunkra és a gerincet követve ugyanazon az úton, amelyen feljöttünk, leereszkedünk a házhoz.
3. szakasz: Heinrich Schwaiger Haus - Speicher Mooserboden
Távolság: 3,8 km
Menetidő: 1 óra 45 perc
Szintkülönbség: -762 m
Nehézségi fok: 0
Lást: 1. szakasz.
Képek az útról:
Minden jog fenntartva. Tel: 06-30-9327850, E-mail: somkutinandor@t-online.hu
|