Szlovákia - MAGAS-TÁTRA
MAGAS TÁTRA - Tátra-csúcs 2580 m
|
Elnevezései:
 Tátra-csúcs (ÉNy, DK) - magyar
 Vysoká - szlovák
 Wysoka - lengyel
 Hochberg - német
Nemcsak az Omladék-völgynek legimpozánsabb csúcsa, hanem egyúttal egyike a Tátra legideálisabb hegyalakulatainak a kétormú Tátra-csúcs. Két ormát – a majdnem teljesen egymagasságú ÉNY. és DK. ormot – egy kb. 2543 m magasságban fekvő oromrés választja el. A két főormon kívül a Tátracsúcs tömegéhez még két mellékorom tartozik, amelyek kétoldalról szimmetrikusan támaszkodnak a csúcshoz, és ez a Bástya-hátról vagy a Csorbai-tó felől tekintve gyönyörű négyágú korona alakját mutatják (a Tátra-csúcs koronája). E mellékormok: a csúcsnak a Hunfalvy-hágóból feljövő ény. gerincében emelkedő Róth Márton-csúcs (2520 m) és az Omladék-völgy felé előugró D.-i mellékgerincben emelkedő Déchy-csúcs (kb. 2523 m). A Tátra-csúcs a Tátra főgerincében fekszik. ÉK-i gerince a Ruman-csorbához ereszkedik alá, amelynek túloldalán a Ganek szomszédos vele, míg ÉNY-i gerince – mint fentebb is említve volt – a Róth Márton-csúcson át a Hunfalvy-hágóhoz ereszkedik alá, amely a Tengerszem-csúcstól választja el. A Tátra-csúcs kilátása a legszebbek és legkiterjedtebbek közé tartozik. Hegymászó szempontból különösen a DK-i és ÉNY-i gerinc nyújt szép mászást, míg a Cseh-tavi-völgyből feltörő é. fala egyike a Tátra leghatalmasabb falainak. Legrégibb említése Buchholtz György tátrai panorámáján található (1717), ahol Visoka név alatt látható az a "Liptó területén lévő csúcs" (Cottus Liptoviensis). Göran Wahlenberg 1814-ben cacumen Visokae néven említi. A magyar irodalomban is sokáig a csúcs eredeti szlovák neve szerepelt, mint: Visoka, Viszoka, Wisoka, Wiszoka, Vysoka, Vyszoka, Wyszoka, Wysoka, Wyzoka.
Déchy Mór, a csúcs első megmászója (1874. IX. 3-án, ifj. Ruman János és Spitzkopf Urbán Márton hegyivezetők társaságában) az MKE 1875-ös Évkönyvében indokolatlanul nevét Magas Viszokára bővítette ki, valószínű nem tudta, hogy a szlovák vysoká=magas. Déchy elnevezése később hatott a szlovák elnevezésre is – Veľká Vysoká (Nagy Viszoka). A XIX. század hetvenes éveiben kapta a mai magyar illetve német nevét. Pavol Dobšinský szlovák mesegyűjtő a Slovenské pohľady 1884-es gyűjteményében azt állítja, hogy a csúcs régi, elfelejtett neve volt a Tátra elnevezés, és róla kapta az egész hegység is a nevét. Ezt a tévedést átvette a magyar irodalom is, és még ma is találkozunk e téves állítással. A lengyel elnevezés végig következetesen Wysoka volt. Az ény. ormon 1955. VIII. 21-én egy fémkeresztet helyezett el Oldřich Bublík és id. Miroslav Jílek.
1. szakasz: Csorba-tó - Poprádi-tó
NYÁRI útvonal: 
Menetidő:
 Fel: 1:20
 Le: 1:10
Szintkülönbség: +162 m
Távolság: 4,5 km
Nehézségi fok:
 Nyáron: UIAA '0'
Szállás: Poprádi-tavi ház
TÉLI útvonal: 
Menetidő:
 Fel: 1:30
 Le: 1:20
Szintkülönbség: +162 m
Távolság: 4,3 km
Nehézségi fok:
 Télen: 'F'
Szállás: Poprádi-tavi ház
Csorba-tónál a legfelső parkolóból kiindulva betonozott úton haladunk a felvonó felé. Egy elágazáshoz érve jobbra folytatjuk az utat még mindig betonon. Átmegyünk egy hídon, majd utána még 100 métert megyünk betonon. Itt kezdődik az erdei út  . Egy jobb, majd egy bal kanyar után egyenesen, egyenletes meredekséggel emelkedünk egyre feljebb a Patria csúcsról lehúzódó gerinc oldalában. Kb. 1000 m-t megyünk mire az út egyre lankásabbá válik (1481 m; 45 p.) (Trigan - Bástya-hát). Innen nagyjából vízszintesen átmegyünk a Pátria csúcsról lehúzódó D-i gerinc keleti oldalába.
Innen nem messze elágazáshoz érünk: .
Téli viszonyok között a  jelzést válasszuk. Télen a piros jelzésű út sorompóval le van zárva. A zöld jelzésű út viszont téli körülmények között lavina biztos. A zöld jelzésen lemegyünk a Hinco-patakig, majd egy hídon átkelve a patak túlsó oldalán meredeken emelkedve folytatjuk az utat. Az emelkedő végén kiérünk a Poprádi-tóhoz felvezető beton útra. Ezen még pár száz métert megyünk, majd a Poprádi-tónál balra fordulva kb. 200 m után elérjük a Poprádi-tavi házat.
Nyári viszonyok között a  jelzést is választhatjuk, ilyenkor ugyanis ez az út rövidebb és kevesebb szintvesztéssel éri el a Poprádi-házat. A jelzést követve tovább emelkedünk, majd kiérve a Patria K.-i oldalába látványos, panorámában gyönyörködve folytatjuk az utunkat a hegy oldalában. Innen már jól látszik a Tátra-csúcs jellegzetes orma. Kb. 1 km-en keresztül harántozunk a hegy oldalában, majd egy télen lavinaveszélyes térségen elkezdünk lefelé ereszkedni a Hinco-patak felé. Ezt egy hidon keresztezzük, mejd enyhe emelkedővel elérjük a Poprádi-tóhoz felvezető beton utat. Innen még 200 m-t megyünk egyenesen a Poprádi-tavi házig.
Poprádi-tavi Hegyi Szálló / Horský hotel Popradské pleso
1961-ben Karácsonyán nyitották meg a Poprádi-tó (Popradské pleso, 1494 m) partján a Poprádi-tavi Hegyi Szállót,
melyet az egy évvel később végérvényesen lerombolt egykori Majláth-menedékház közelében,
egyúttal annak helyettesítése céljából építettek fel.
Az építkezés 1957-ben kezdődött, akkor még állt az 1899-ben felépített úgynevezett „negyedik” Majláth-menedékház,
amely többszöri átépítés után egészen 1961-ig működött.
Ekkor a vastag hó súlya alatt beszakadt a teteje, majd a következő évben, 1962-ben véglegesen elbontották a szép kort megélt épület maradványait.
A Poprádi-tavi Hegyi Szálló vendégei napjainkban a szállásfoglalás során előzetesen megkért külön engedéllyel a tátrai villamos vasút Poprádi-tavi megállójától aszfaltozott úton is eljuthatnak a szállóhoz.
Tengerszint feletti magasság: 1500 méter.
Kapacitás: különböző kategóriájú szobákban (Turista, Hotel A, Hotel B, Standard, Superior, Apartman) összesen 155 ágy.
Megközelítési lehetőségek:
Csorbatóról (Štrbské Pleso) a piros jelzésű Felső turistaúton (Magistrála) 1 óra 5 perc.
Csorbatóról (Štrbské Pleso) téli időszakban a piros jelzésű Felső turistaúton, majd annak elágazásától a zöld jelzésű ún. téli úton 1 óra 15 perc.
Poprádi-tó villamos megállótól (Popradské Pleso) a kék jelzésű aszfaltozott turistaúton 1 óra.
web: www.popradskepleso.com
e-mail: recepcia@popradskepleso.sk
Telefon: +421 908 761 403, +421 910 948 160.
GPS: N 49.154668°, E 20.079378°.
|
2. szakasz: Poprádi-tó - Tátra-csúcs
Délnyugati főszakadék, az Omladék-völgyből a Sárkány-tavi-nyergen át
NYÁRI útvonal:
Menetidő:
 Fel: 4:05
 Le: 3:45
Szintkülönbség: +1080 m
Távolság: 3,3 km
Nehézségi fok:
Nyáron: UIAA II
Szállás: Poprádi-tavi ház
TÉLI útvonal: Nagyjából a nyári útvonalat követi, de jó hóviszonyok esetén az egyenes vonalvezetés miatt rövidebb.
Menetidő: [A hóviszonyok függvényében tág határok között változhat.]
 Fel: 4:00
 Le: 3:20
Szintkülönbség: +1080 m
Távolság: 3,3 km
Nehézségi fok:
 Télen: PD+
Szállás: Poprádi-tavi ház
Nyári viszonyok között:
A Poprádi-tavi hegyi szállótól a tó északi, majd keleti partján vezető ösvényen, majd a Jeges-patakon átkelve még kb. 100 lépést megyünk még a tóparton. Itt balra a törpefenyő sűrűségébe egy ösvény ágazik el, amely az Omladék-völgybe visz. Itt sorompó van, csak engedéllyel és hegymászó igazolvánnyal lehet belépni vagy vezetővel. A eleinte a Jeges-patak bal partján, majd egy hídon átkelve a patak túlsó oldalán folytatjuk az utunkat. Egy meredek völgylépcső után elérjük a völgy középső teraszát, amely kiterjedt rétet alkot. Az ösvény itt a Jeges-patak két ága által alkotott szigeten visz be a völgybe, majd a Jeges-tó tófala alatt ismét átkel a patakon. (1900 m; 1 ó)
Itt balra a Sárkány-völgyecskébe, amelyet balról a Sárkány-tavi-gerinc, jobbról a Sárkány-fal fog közre. A völgyfeneket megszakító alacsony falra a jobb szélén fel. Tovább a háttérben balra látható széles, törmelékes Sárkány-tavi-nyeregre (1 ó 30 p).
A Sárkány-tavi nyereg a Tátra-csúcs és a Sárkány-tavi-torony között fekvő széles nyereg. Rajta az Omladék-völgyből több út visz a Tátra-csúcsra és a Kakas-csorbán át az Omladék-völgyből a Hunfalvy-hágóra.
A csúcs oromréséből a Sárkány-tó katlanáig húzódik le a hatalmas DNY.-i főszakadék. Felső része mélyen vágódik a hegybe, az alsó része sekély omladékos meder. Felső részét nyár közepéig többnyire hó tölti ki. Ilyenkor jégcsákány is kell, mert a kicsúszás életveszélyt okozhat. A teljes hosszában való felmenet fárasztó, inkább lemenetre alkalmas.
A nyerget képező omladékháton keveset a Tátra-csúcs felé, azután balra ki a Sárkány-tótól felhúzódó hatalmas főszakadékhoz (15 p). Ebben könnyen fel egy törmeléktérségig, ahol a bal oldali sziklák alig néhány méterre emelkednek a szakadék alja fölé. Ha az egyre meredekebbé váló szakadékot hó tölti ki, egyenesen fel az oromrésbe. Ha nincs hó, egy beékelt hatalmas tömbnél jobbra, majd a tömb fölött vissza és fel az oromrés alá pár méterrel (50 p).
A szakadékot nem követjük az oromrésig, hanem még kb. 20 m-rel alatta balra kitérünk (15 p), és balra egy meredek, nagy sziklatábla jobb szélén, ahol áthajló sziklák ereszkednek rá, kb. 15 m-t fel (vaskapcsok), majd a táblát vízszintesen balra keresztezve (vasrúd és vaskapocs) egy balra emelkedő törmelékpárkányra, amely a főszakadékot kísérő bordára visz ki, ennek 10 m magas függőleges felszökése fölött. Még néhány lépéssel a borda éle előtt jobbra, és kissé a borda teteje alatt, az oldalán az ÉNY-i oromra (15 p).
Csak vezetővel vagy hegymászó igazolvánnyal !
Téli viszonyok között:
Az út nagyjából ugyanott vezett ahol a nyári útvonal,de vonalvezetése egyszerűbb lehet amennyiben a hóviszonyok kedvezőek. Erős felmelegedéskor az Omladék völgyben a törpefenyők között haladva könnyen beszakadhatunk a törpefenyők közé.
Az oromréshez felvezezető kuloár felső szakasza nagyon meredek, csak a gyakorlottak, a technikai felszerelések begyakorlott használatának ismeretében vágjanak bele. Lavinaveszély esetén a kuloár nem biztonságos, ilyenkor a szélén, vagy a sziklákon kell felfelé haladni. Kötél biztosítás melegen ajánlott, különösen az oromrés alatt 20m-rel balra elágazó sziklás úton, ahol meredek sziklafalon is másznunk kell, ami téli viszonyok között erősen lefagyhat és a nyári felmenetet biztosító vaskapcsok gyakran jég alá kerülve használhatatlanok.
Hágóvas és jégcsákány használata elengedhetetlen, néha jégcsavarra is szükség lehet, különösen vissza ereszkedéskor.
Lavina veszély esetén ne indulj útnak !
Minden jog fenntartva. Tel: 06-30-9327850, E-mail: somkutinandor@t-online.hu
|