Szlovákia - MAGAS-TÁTRA
MAGAS TÁTRA - Kriván 2494 m
|
Elnevezései:
Kriván - Magyar
Kriváň - Szlovák
Krywań - Lengyel
Ochsenhorn/Krummhorn - Német
A Magas-Tátra főgerincéből a Csubrinánál kiágazó hatalmas szárnyvonulat végén, a Tátrának mintegy Ny. végváraként, tör fel a magasba a Kriván ferde szarvú orma. Minden oldalról elszigetelten álló hatalmas tömege szabadon nő ki a tövében elterülő völgyekből és bárhonnan is nézzük, mindenfelől ugyanabban a jelegzetes, ÉNy felé meredeken lemetszett alakjában mutatkozik a szemlélő előtt.
A Kriván ormából számos gerinc ágazik ki. Ezek közük az ÉK majd K felé húzódó gerinc által -- amely a Spara-hágóhoz ereszkedik -- függ össze a Tátra hegyrendszerével. A D, DNy, Ny és ÉNy irányban ereszkedő oldalgerincek pillérek gyanánt támasztják a Kriván tömegét. A d. gerinc alsó részében mindinkább szélesedve, az ú. n. Pál-hátban fut ki. A dny. gerinc, amelyen két jellegzetes lépcső a Felső- és Alsó-Kriván-váll (Felső- és Alsó-Priehyba, 1992 m és 1775 m) nevet viseli, a Kis-hát (Grunik) (1575 m) erdőborította púpjában végződik; e gerincből D felé egy oldalnyúlvány ugrik elő, amely a Kriván-domb (Kopa, 1767 m) hegyes kúpját viseli. Ellentétben a D. és DNy. gerincek szelíd lejtésével, a Ny. és ény. gerincek tarajait vad letörések és tornyok tagolják. Az ék. gerinc kevéssel a csúcs alatt a Nefcer-völgy felé kitolt és ehhez óriási fallal letörő vállat alkor (Kriván-váll, kb. 2395 m). Ebben a gerinc két ágra, a K. és ÉNy. gerincre szakad. Ezen oldalgerincek között mély völgyek nyomulnak a hegy testébe: a d. gerinc és a Kriván-domb (Kopa) között fekszik a Belanszkó-völgy, a Kriván-domb (Kopa) és a Kis-hát (Grunik) közt egy névtelen oldalvölgy, a dny. és a ny. gerinc között a Rút-szakadék, a ny. és az ény. gerinc között a Katlan-völgy. A Kriván egyike a Tátra leghíresebb kilátóhegyeinek. Szédületes a letekintés róla a Nefcer- és Kapor-völgybe és érdekes látványt nyújt látványt az átellenben húzódó Hrubo-gerinc szaggatott toronysora. Különösen megkapó az ellentét a Ny felé elterülő Nyugati-Tátra nyugodt körvonalú hegysora és a Tátrának keletre végtelen egymásutánban tornyosuló vad sziklatengere közt.
A Krivánnak történelmi múltja is van. Mátyás király korában aranyat bányásztak rajta. A bányákat 1788-ban zárták be. A tárnák magasan fent a D. gerinc Ny. és a Kriván-vállak (Priehybák) é. oldalán voltak. 1840. augusztus 4-én Frigyes Ágost szász király is felkereste a csúcsot. Ennek emlékére 1841-ben a csúcson vasoszlopot állítottak, amelyet azonban az idők folyamán -- az akkori hivatalos jelentés szerint a panszlávok -- teljesen szétromboltak.
A Kriván első ismert megmászója Czirbesz András, aki 1773. augusztus 3-án járt a csúcson, de valószínű, hogy a bányászok már korábban is jártak a csúcson. Kriván a szlovákok szimbóluma, nemzeti hegye és zarándokhelye, számos irodalmi mű témája, stb. Nevét megdőlt, görbe, ferde, kajla alakjáról kapta, és több nyelvészeti kísérlet ellenére minden más nyelvben megmaradt. Ilyen volt pl. a Görbehegy, Görbeszarv, Görbefi, Marhafark magyar, valamint a német Krummhorn, Rindschweif kifejezések -- ezek mind egyedi próbálkozások, tartós eredmény nélkül. A szlovák elnevezés értelmét leghűbben a Kajla, Kajsza elnevezés adná vissza. A lengyelek is átvették a szlovák eredetit és Kriwan-nak nevezik, annak ellenére, hogy lengyelül krzywy=görbe, csak a gorálok nevezik Krzywan-nak. A Krivánt már a legrégibb tátrai irodalomban is emlegetik. Fröhlich Dávid Medulla… (1639) és Viatorum… (1644) című műveiben a 21 földrajzi elnevezés között szerepel a nép által Kriwannak nevezett cauda bubula, azaz meggörbült szarv. Ami az új német elnevezést illeti, Dr. Lipták János a Die Karpathen folyóiratban (1935, IV, füzet, 76. o.) a követketőket írja: In der Krivan-Frage ist mir recht wohl bekannt, dass "cauda" Schweif heisst, es ist mir aber auch bekannt, das dasselbe Wort auch "Krümmung" bedeutet und so muss ich auch meiner Uebersetzung "Ochsenhorn" beharren. Dies umso mehr, als mir Frölich selbst recht gibt, der bei seiner Tatrabeschreibung das "Auershorn" anführt. Grósz Alfréd a Krummhorn elnevezést javasolta.
A csúcs 1600-1700 méter relatív szintkülönbséggel emelkedik a Vázseci-síkság fölé. E kivételes helyzete miatt sokáig a Tátra legmagasabb csúcsának tartották. J.E. v. Fichtel, a Kárpátok kiváló ismerője 1791-ben megjelent művében (Mineralogische Bemerkungen von der Karpathen, Bécs 1791) a Krivánt 2000 ölre (3783 m) becsülte és "Ausztria" legmagasabb csúcsának tartotta. Hacquet 1793-ban végzett barometrikus mérései alapján 1231 öl (2334 m) magasságúnak tartja. C.A. Zipser több mint 20 év múlva (Versuch eines topographisch-mineralogischen Handbuches von Ungarn, Sopron 1817) még mindig kételkedik Hacquet méréseiben, és az előbbi adatot tartja valószínűbbnek.
Csorba-tó - Kriván
A szokásos út a Déli gerincen.
NYÁRI útvonal:
Menetidő:
Fel: 3:30
Le: 2:45
Szintkülönbség: + 1216 m / - 127 m
Távolság: 9,07 km
Nehézségi fok:
Nyáron: UIAA '0'
A villamosvasút Csorba-tó állomásától a jelzésen (Felső turistaút, Magistrála) indulunk el a Kriván irányában. Szép erdei úton és tisztáson át, keresztezve a Furkota-völgy alját és a Furkota-patakot, j. elhagyjuk a völgybe bevezető sárga jelzést. Átkelve a Zlomisko-patak (Nagy-Omladék-patak) hídján, a Jamszko-tóhoz (Gödör-tóhoz) érünk (1447 m; 1 ó). Itt egy jelzésű út ágzik el j., ezen a Kis-Kriván d. gerincére (Pavlova-hát, Pál-hát). A széles, enyhén emelkedő fennsíkon É felé tartva találkozunk a j. (K-ről) feljövő sárga jelzésű úttal, amely után a Belanszkó-völgy zárlatában átkerülünk Ny felé, és nemsokára az út mellett a XV-XVIII. században művelés alatt álló arany- és ezüstbányák beomlott tárnáit és itt-ott még épületmaradványokat is láthatunk. A bányák után b. torkollik utunkba a Három-forrástól jövő zöld jelzésű út. Innen fel a Kis-Kriván (2334 m) mögötti Kriván-nyeregbe (Daxnerovo sedlo). Részben a Kriván nagy tömbökkel borított d. gerincén, részben kissé b. alatta a csúcsra.
TÉLI útvonal:
A Szedilkó hágón át a Déli gerincen
Menetidő: [A hóviszonyok függvényében tág határok között változhat.]
Fel: 2:30
Le: 2:15
Szintkülönbség: + 949 m / - 295 m
Távolság: 5,59 km
Nehézségi fok:
Télen: PD+
Szállás: Szoliszkó menedékház
Téli viszonyok között:
Szoliszkó menedékház / Chata pod Soliskom
Az Elülső-Szoliszkó-kúp (Predné Solisko, 2117 m) alatt, a Szoliszkó-gerinc (Hrebeň Soliska) déli lejtőjén található
a Szoliszkó menedékház (1840 m). Ez a legfiatalabb menedékház a Magas-Tátrában,
hiszen csak 1942-ben, az ülőszékes felvonó felépítésével együtt építették fel. A menedékházat 2003-ban teljesen átépítették.
Tengerszint feletti magasság: 1840 méter.
Kapacitás: közös hálóhelyiségben háromszintes emeletes ágyakon összesen 8 személy.
Megközelítési lehetőségek:
Csorbatóról (Štrbské Pleso) ülőszékes felvonóval kb. 10 perc.
Csorbatóról (Štrbské Pleso) a kék jelzésen 1 óra 30 perc.
Csorbatóról (Štrbské Pleso) a sárga jelzésen a Malompataki-völgy (Mlynická dolina) – Lorenz-hágó (Bystré sedlo) – Furkota-völgy (Furkotská dolina) útvonalon 5 óra 30 perc.
web: www.chatasolisko.sk
e-mail: info@chatasolisko.sk
Telefon: +421 917 655 446, +421 907 949 442.
GPS: N 49.14415°, E 20.04094°.
|
A Szoliszkó menedékháztól a jelzésen indulunk lefelé a Furkota-völgybe. Kb. 15 perc alatt leérünk a völgy aljába, ahol a jelzésen folytatjuk utunkat befelé a völgybe. 600 m után balra letérünk a jelzésről és egyenese felmegyünk a Szedilkó-hágóba (30 p). Nehézség: 'F'.
Szedilkó-hágó:
Az Osztra-torony (É) és a Szedilkó (D) között fekvő széles, szelíd nyereg, amelyen a Furkota-völgyből a Száraz-völgybe lehet átkelni.
Az út első szakasza a Szoliszkó háztól a Szedilkó-hágóig:
A hágóból a túlsó oldalon leereszkedünk a Vázseci-völgyig (45 p), majd abban (É) felé fordulva felfelé indulunk a Kriván déli gerince felé.
Még mielőtt a gerinc sziklássá nem válik attól egy kicsit lejjebb elérjük a gerincet, majd annak inkábba a (NY) oldalán emelkedünk egészen amíg el nem érjök a Kis-Krivánra vezető gerincet. Innen már a nyári úttal azonos útun haladunk egészen a csúcsig.
A Kis-Krivántól tovább követjük a gerincet. A sziklák jegesek lehetnek, hágóvas és jégcsákány használata elengedhetetlen, néha jégcsavarra is szükség lehet, különösen vissza ereszkedéskor.
Az út második szakasza a Szedilkó-hágótól a Kriván csúcsáig:
Lavina veszély esetén ne indulj útnak !
Minden jog fenntartva. Tel: 06-30-9327850, E-mail: somkutinandor@t-online.hu
|