Szlovénia - JÚLIAI-ALPOK
JÚLIAI-ALPOK - Monte Canin 2587 m
|
Monte Canin/Visoki Kanin a Júliai-Alpok nyugati részének legutolsó nagy csúcsa. A csúcsról gyönyörű panoráma tárul elénk, délen az
Adriai-tenger, nyugaton a Carnic Alpok és a Dolomitok, észak felé a teljes Júliai-Alpok és Szlovénia teljes hegyvidéke látható.
Kanin/Canin csoport a barlangászok paradicsoma. Karszt fennsíkjai hatalmas barlang rendszereket rejtenek, melyek meghaladják az
1000 m-es mélységet is. De mi most elsősorban fókuszáljunk magára a hegyre, nem az egész hegységre, hanem annak legmagasabb
csúcsára - Visoki Kanin (High Kanin) / Monte Canin.
A csúcsot számos túra és ferrata útvonalon lehet elérni. Sziklamászó szempontból a Canin nem annyira népszerű. Habár a csúcs magas,
a falai és a gerincei nem nagyon magasodnak ki a környező karszt plató szintjéből. A sziklafalak lépcsőzetes szerkezetűek,
párkányszerűen tagolódott, nem igazán a keményebb sziklamászást támogatják. Sítúrázók számára viszont annál népszerűbb télen és
tavasszal, amikor a karszt fennsíkokat hó fedi.
A csúcsban három hosszú gerinc egyesül. A hegység főgerince keletről, melynek felső szakaszán minden hágó magassága meghaladja a
2000 m-t. Észak-nyugatról egy szintén hosszú egyedül álló gerinc húzódik fel (Monte Sart), mely a Rezija/Resia és Reklanica/Raccolana
völgyeket válassza el egymástól. A harmadik gerinc dél felé indul ki a csúcsból az Učja/Uccea hágó felé. A csúcstól északra egy platón
található a hegység utolsó gleccsere, ez a plató a Reklanica/Raccolana völgybe esik alá. Nyugat felé a csúcsról a hegyoldal a Rezija/Resia
völgy felé lejt. Dél-nyugat felé a csúcsgerinc egy széles karszt platóba csatlakozik, mely tovább sűlyed a Soča/Isonzo völgybe.
Innen a Soča folyó és a Visoki Kanin csúcsa között több mint 2200 méter a szintkülönbség.
A karszt természetét tekintve a felszíni vizek 800 m felett szinte egyáltalán nem mutatkoznak. Túráink során ezt mindenképen vegyük
figyelembe ! De ha az alsóbb régiókban túrázunk, pl. a Soca völgyben, akkor sok helyen találkozni fogunk a víz felszíni megjelenésével
(pl. Boka vízesés). A Kanin lejtőinek alsó régiójában számos helyen negy mennyiségben tör elő a víz. A Boka vízesés tavasszal,
hóolvadáskor a leglátványosabb, amikor a felső régióban felhalmozódott átlagosan 6 méter mély hóréteg olvadásnak indul.
A Visoki Kanint / Monte Canint az írásos feljegyzések szerint 1842-ben Otto Sendtner mászta meg először.
A Kanin hegyság felső régióját 1000 m vastag Dachsteini mészkő réteg építi fel. Ez a réteg egy sekély vizű meleg tenger üledék, mely
200 millió évvel ezelőtt keletkezett, alatta dolomit réteggel
A mészkő kémiai tulajdonságánál fogva nagyon erősen ki van téve a vegyi eróziónak. A víz könnyedén kioldja és ezzel a belső szerkezetében
üregek keletkeznek. Az alsó dolomit réteg ugyan ellenállóbb a kémiai hatásoknak, de mechanikailag törékenyebb. A Kanin hegységben
a víz szinte azonnal eltünik a felszinről, üregekben, víznyelőkben és barlangokban és csak a mélyebb rétegekben (több mint 1000 m-rel
mélyebben tör elő a felszínre ahol eléri a mélyebben fekvő dolomit réteget. Elsősorban a déli oldalon (Boka, Gljun és Monica). Az északi
oldalban kevesebb a forrás (pl.: Goriuda). A déli oldalon a Dachsteini mészkő rétegek vastagabbak mint az északi oldalon. Az alsó dolomit
réteg észak felől déli irányban lejt, ezért a Kanin hegység barlangjai délen mélyebbek, valamint ezért van az, hogy a déli oldal a hegy láb
szintjén gazdagabb forrásokban és a lejtős dolomit réteg még az északi oldalban képződött vizet is a déli oldal felé vezeti. Túráink során
mindenképen vegyük figyelembe a karsztvidékek jellegzetességét, vagyis számoljunk vele, hogy a felső régióban szinte egyáltalán nem
fogunk találkozni felszíni vízfolyásokkal.
A helyszín megközelítése:
A Mote Kanin csúcsát teljesen lentről a völgyből, Bovec településtől kiindulva is meg lehet mászni. Ebben az esetben 2 naposra tervezzük
az utat. Érdemes a Dom Petra Skalarja menedékházban éjszakázni, majd másnap onnan megmászni a csúcsot és vissza ereszkedni
Bovecba.
Mi felvonóval mentünk fel a felső végállomáshoz (Postaja D-podi 2190 m) és innen egy nap alatt másztuk meg a csúcsot és felvonóval még
aznap lementünk Bovevba.
Útleírásomban is ezt a lehetőséget fogom részletesen leírni.
Bovecban közvetlenül a felvonó melletti parkolóban hagyhatjuk a kocsinkat. Innen felvonóval több szakaszban juthatunk el a felső
állomásra.
Parkoló:
Magasság: 430 m
N 46° 19' 57,20"
S 13° 32' 18,40"
Felvonó felső végállomása (Postaja D-podi) - Monte Canin - Felvonó felső végállomása (Postaja D-podi)
Távolság: 2 x 3,2 km
Menetidő (fel): 2 óra 35perc
Menetidő (le): 2 óra 25perc
Összes menetidő: 5 óra
Szintkülönbség: +/-397 m
Felvonó felső vágállomása:
Magasság: 2190 m
N 46° 21' 31,20"
S 13° 28' 35,70"
Kilépve a felvonó felső állomásának épületéből eleinte enyhe emelkedéssel észak-nyugati irányba megyünk egyenesen abba a völgykatlanba,
melyet északról a főgerinc határol. Ez a szakasz itt még közös útvonal a Prestreljenik ablakhoz, a Petra Skalarja menedékházhoz és a
Visoki Kanin csúcsra. Egyenesen a Hudi Vršič (2461 m) csúcsa felé tartunk. Elérkezünk az első elágazáshoz, mely balra letér és felvezet a
Dom Petra Skalarja menedékházhoz (2261 m). Mi tovább folytatjuk utunkat nyugat felé. Egyre meredekebben haladunk tovább.
Fel kell kapaszkodnunk a Hudi Vršič csúcsról lehúzodó déli gerinc nyergébe. Ennek a gerincnek az alsó szakaszán épült fel a menedékház.
A nyeregbe felvezető út eléggé meredek, helyenként vaskapcsokkal biztosított. Általában minden nehézség nélkül feljutunk, kivéve ha a
terepet vastag hóréteg borítja. Miután vagy 30 m szintet lekűzdöttünk elérjük a sziklás gerincet. Innen dél felé letérhetünk és a menedékház
felé amennyiben az éjszakát a házban szeretnénk tölteni. Mielőtt felérnénk a nyeregbe egy jobbra vezető elágazáshoz érünk, mely a
Prestreljenik ablakhoz vezet. Innen még pár percet emelkedünk és elérjük a kis nyerget a Hudi csúcs déli gerincén (Veliki graben (2265 m).
Innen fogjuk először megpillantani a Visoki Kanin csúcsát. A felvonó végállomásától 40 perc.
Innen még 2,9 km-t kell leküzdenünk a csúcsig (még 1 óra 55 perc). A gerinc ezen a ponton kiszélesedik és kb 100-200 métert egy rendkívül
erodált karszt felszínen kell megtennünk, körülöttünk mindenhol víznyelők, szakadékok, barlangok. Ezen a szakaszon gyakran kell keskeny
bordákon, gerinceken haladnunk, melyeket két oldlról meredek víznyelők, szakadékok szegélyeznek. Ne hagyjuk el a jelzett utat, különösen
ha hóval fedett a terep.
Amennyiben a Petra Skalarja menedékházban éjszakáztunk akkor a háztól kiindulva észak felé vissza megyünk egy jól követhető jelzett
úton a normál csúcsra vezetó úthoz. A széles gerincet követjük, mely a Hudi Vršič (2461 m) csúcsáról ereszkedik alá. A kereszteződést a
nyeregben (Veliki graben 2265 m) érjük el, ahol a normál útat keresztezzük, amely a felvonó végállomásától a csúcsra vezet.
Ez az elágazás a menedékháztól 20 perc.
Innen a Kanin-hegység főgerincét követjük. Tőlünk balra egy széles karszt plató, ahol átláthatatlan, a víz által kimosott üreget, víznyelőt,
szikla letöréseket találunk. Többnyire vízszintesen haladunk kőgörgeteges terepen (Dolgi prodi).
Tőlünk balra felettünk a meredek főgerinc.
Egy órán belül elérjük a Monte Kanin csúcsára vezető keleti gerinc beszállását. Ez a szakasz meredek és kellő óvatosságot igényel.
A beszállás pontos helye nehezen megtalálható, figyeljünk oda, nehogy eltévedjünk és a nem megfelelő utat válasszuk, mert még a
jelzett út is kellően meredek.
Miután elérjük a gerinc felső vízszintes szakaszát, megnyílik előttünk a kilátás nyugatra és észak felé.
A csúcs innen már karnyújtásnyi távolságban van előttünk, de az előttünbk álló nagyjából vízszintes gerincszakasz tartogat még némi
meglepetést. Szorosan a gerincet követjük, legyünk óvatosak, mert a gerinc déli oldalán egyes szakaszok nagyon meredekek.
Összességébe véve elmodhatjuk azonban, hogy a csúcs egy könnyű ferrata. Néhány kitett csorbán átmászva elérjük a panorámában
bővelkedő csúcsot.
Képek az útról:
Minden jog fenntartva. Tel: 06-30-9327850, E-mail: somkutinandor@t-online.hu
|