Szlovákia - MAGAS TÁTRA
MAGAS TÁTRA - Gerlachfalvi csúcs 2655 m
|
A Magas-Tátra és egyben Szlovákia legmagasabb pontja a 2655 m magas Gerlachfalvi-csúcs. A Hátsó-Gerlachfalvi-csúcsból (Zadný Gerlachovský tít) kiinduló délkeleti szárnyvonulaton fekszik, ettől a Tetmajer-horhos (Gerlachovské sedlo) választja el. A csúcstól a hegygerinc a Kis-Gerlachfalvi-csúcsig (Kotlový tít) folytatódik ahol kettéágazik és kialakítja a híres Gerlachfalvi-katlant (Gerlachovský kotol).
A Gerlachfalvi-csúcs a magassága, megmászhatósága és a hegy szépsége miatt Szlovákia egyik leglátogatottabb orma. A Gerlachfalvi-csúcs megmászása csak hegyivezetővel engedélyezett. A csúcs elnevezése utal a valamikori tátrai földelosztásra, Gerlachfalva (Gerlachov) határára. A magasságát és egyben legmagasabb voltát a jelsői erdész Greiner Ludwig barométeres és szögmérései (1838) igazolták. Addig legmegasabbnak a liptóiak a Krivánt (Kriváň), a szepesiek a Lomnici-csúcsot (Lomnický tít) és a lengyelek Jég-völgyi-csúcsot (źadový tít) tartották. A csúcs első megmászója Still János alsóerdőfalvi (Nová Lesná) tanító és sógora, Gellhof János Felkáról (Velká), valamint a nagyszalóki (Velký Slavkov) Spitzkopf Márton voltak 1834 nyarán. A lengyel irodalomban is megjelent egy hír, mely szerint 1855. aug. 11-én Zygmunt Bosniacki és Wojciech Grzegorzek botanizáltak a csúcs lejtőin. Bár nem állítják, hogy a két tudós feljutott a legmagasabb oromra, nem zárják ki, hogy ez megtörténhetett. A feljegyzés csak arról szól, a Gerlachon voltak. Biztossággal állíthatjuk, hogy 1868-ban osztrák katonai térképészek feljutottak a csúcsra. 1880-ban a Gerlachgalvi- és Batizfalvi-próbán (Velická a Bazitovská próba) mesterséges segédeszközökkel tették járhatóvá az utat.
A csúcs egyéb elnevezései:
1896 - 1919: Ferencz József csúcs (tít Frantika Jozefa),
1923 - kb. 1932: Legionáriusok csúcsa (tít Legionárov),
1949 - 1959: Sztálin csúcs (Stalinov tít),
Gerlachovský tít (szlovák),
Gerlach, Gierlach (lengyel),
Gerlachovka.
A Gerlachfalvi csúcs a Kárpátok legmagasabb pontja Szlovákiában. A Tátrai Nemzeti Park legmagasabb pontja, meredek sziklafalaival megmászása nem számít könnyű vállalkozásnak. A Magas Tátra a világ legkisebb magashegysége.
A csúcs nagy piramiskén emelkedik ki a déli oldalról Gerlach felől nézve. A környező sikságból előhegység nélkül emelkedik ki, így a több mint 2000 m-es szintülönbség még nagyobbnak tünteti fel a hegycsúcsot mint amekkora valójában.
A Magas Tátra egy igazi sziklamászó paradicsom, hisz nincsenek gleccserei és a hó is június végére többnyire elolvad, habár vannak északi völgyei, vízmosásai, ahol még augusztusban is megmarad a hó, igaz csak foltokban. Nyáron a hó hiányát leszámítva igazi alpesi övezetnek számít, ahol az időjárás pillanatok alatt megváltozhat és drámaivá változtathat egy békés kirándulásnak induló túrázást is.
A helyszín megközelítése:
A csúcs megmászásának legnépszerűbb kiindulási pontja a Sliezsky Dom (Sziléziai-ház) hegyi szálló, mely a Velicke tó mellett a róla elnevezett völgyben a Gerlachfalvi hegycsúcs töbjétől DK-re épült 1670 m magasan. A hegyi szálló könnyen megközelíthető jelzett utakon Stary Smokovecből vagy Tatranska Polianka felől egyaránt (kb. 2 órás erdei sétaút).
Külön engedély beszerzésével még kocsival is fel lehet menni egészen a házig aszfaltozott úton Tatranska Poliankából.
Nyári időszakban amikor a nappalok hosszabbak, a csúcs alacsonyabb szintről is megmászható Smokovec, Strbske Pleso (Csorba tó), Nova Lesna, vagy akár Poprad, de bármelyik tátrai településről is.
Felmenet: Sliezsky Dom - Gerlachfalvi csúcs
Távolság: 2,5 km
Menetidő: 2 h 45 p
Szintkülönbség: 985 m
Nehézségi fok: II (UIAA)
A Felkai-völgyből, a Gerlachfalvi-próbán át
A csúcsnak még ma is leggyakrabban járt, szokásos útja. Tekervényes volta miatt rossz látási viszonyok között lemenetre nem ajánlatos. A Sziléziai-háztól Lengyel-nyereg felé vezető kiépített zöld jelzésű túrista úton indulunk. Az út balra kanyarodva felvisz a tófalon, és az Örököseső sziklacsoportja alatt elhaladva a Virágoskert tágas, pázsitos völgykatlanába ér. (25p.) Innen elhagyjuk az ösvényt és balra, a völgy oldalában a Gerlachfalvi csúcs irányába tartunk. Jól kitaposott úton egyenesen a sziklák tövéig megyünk, ahol elérjük a nagy ÉK-i szakadék bejáratát. Ide egy fehér színű törmelékkúpon jutunk el, mely a legmagasabban nyúlik be a sziklák alá.
Egy kis katlanba érünk, melyben víz folyik. (20p.) A katlan jobb oldalán kezdjük meg a mászást, egy kb. 15 m magas meredek sima falon. A mászást vaskapcsok és láncok könnyítik. Ez a szakasz az úgyneveezett Gerlachfalvi-próba (1980 m). A sziklafal kimiszásával bejutunk a teknőszerűen kiszélesedő szakadékba. Lehet a szakadék alját is követni, de célszerűbb annak jobb oldalán azzal párhuzamosan haladni. A gerincet a Katlan-rés (2425 m) keskeny bemetszésében érjük el. Összes eddigi menetidiő 1h 15p.
Innen a Felső-Dromedár-csorbához (45 p). A csorbából át a dny. hegyoldalba, amelyet -- kezdetben kissé le -- ény. irányban csaknem vízszintesen keresztezünk (számos borda és vályú, több helyen vaspánt és lánc). Az első borda éléről vaskapcsokon le a mögötte levő vályúba. Hosszú oldalmenet után számos bordán és vályún keresztül a Kis-Gerlachfalvi-csúcsból DNY felé ereszkedő gerinchez (Dromedár hát) érünk, ezen könnyü törmelékes terepen jutunk a Kis-Gerlachfalvi-csúcs alatti kis kis bemetszést (45p.) (Dromedár csorba). A csorbából átérünk a hegy DNY-i oldalába, melyet eleinte majdnem vízszintesen keresztezünk. Hosszú oldalmenet után ahhoz a hatalmas szakadékhoz, amely a csúcs melletti Gerlachfalvi-oromréshez húzódik fel (30 p).
Innen két útvonal vezet tovább:
keresztezzük a szakadéknak itt katlanszerűen kitáguló alját és a túloldali falában, a csúcs irányában meredeken felhúzódó szikla vályúban megyünk. A keskeny vályú meredek, de jól lépcsőzött szikláin a csúcsra. Ez egyébkénrt a szokásos út (15 p);
eddigi irányunktól j. a Batizfalvi-főszakadék végső részén fel az oromrésbe és a gerincen b. a csúcsra (15 p).
Lemenet: Gerlachfalvi csúcs - Sliezsky Dom
Távolság: 5,5 km
Menetidő: 4 h 15 p
Szintkülönbség: -985 m
Nehézségi fok: II (UIAA)
A Batizfalvi-völgybe, a Batizfalvi-próbán át
Az útvonalat annak ellenére, hogy lemenetre javaslom, felmenetben fogom leírni, azok számára, akik erről az oldalról szeretnék a csúcsot megmászni.
Könnyű, de a felmenetnél valamivel nehezebb, viszont rövidebb és érdekesebb, egyenesen a csúcsra vezető út. Könnyű tájékozódás miatt lemenetre különösen alkalmas út.
A Sziléziai-háztól a Poprádi-tóhoz átvezető Felső turistaúton (Magistrála) 1 ó 15 p alatt a Batizfalvi-tóhoz (1898 m). A Battizfalvi tó DK.-i partját elérve a K-i oldala mentén hatalmas kőtömbök között haladunk a tó É-i oldalára. Innen Batizfalvi völgy aljában a Gerlachfalvi-csúcs dny. falainak tövében, é. irányban a völgy leghátsó zuga felé haladunk. Mélyen bent, ahol az omladéklejtők egy laposabb völgylépcsőt alkotnak (a legfelső völgyterasz még fölöttünk van), már látható a Batizfalvi-főszakadék, amely a csúcs főorma és a Gerlachfalvi-őrtorony közötti oromrésből kiindulva, húzódik le a dny. hegyoldalban. A szakadék nem ér le egészen a völgy törmelékéig, hanem magas homlokfallal letörik. A jobb szélébe kéményszerű vályú vágódik, amely alatt egy feltűnő fehéres színű fallépcső. Ez az ún. Fehér-fal (2187 m). Omladékon, majd meredek hómezőn a Fehér-falhoz (a Batizfalvi-tótól 1 ó 15 p), amelynek szikláin lánc van. Fölötte az említett meredek és szűk vályú, amelyben víz folyik, és felül kb. 5 m magas, függőleges falacskával végződik. Ez az ún. Batizfalvi-próba (kb. 2250 m, vaskapcsok). Utána keveset fel, majd b. egy bordán átkelve, át a főszakadékba. Tovább ebben a hatalmas, széles szakadékban, folyton annak kissé b. dűlő főágát követve, de a jobb oldalán haladva, egy hófoltnál át a bal oldalra. Ahol a sziklák nagy táblákba mennek át, ismét a szakadék jobb oldalán. Kevéssel a gerinc alatt a szakadék katlanszerűen kitágul (1 ó 30 p). Innen vagy a szakadékot balról határoló falban, a csúcs irányában meredeken felhúzódó keskeny vályúban, egyenesen a csúcsra (a szokásos út), vagy a szakadék keskenyedő végső részében tovább az oromrésbe, és a gerincen a csúcsra (15 p). (lásd: felmenet)
A szakadékot nyár derekáig rendszerint hó tölti ki. Bejárása ilyenkor -- főleg lemenetben -- jelentősen kényesebb.
Minden jog fenntartva. Tel: 06-30-9327850, E-mail: somkutinandor@t-online.hu
|