Szlovénia - JÚLIAI-ALPOK
JÚLIAI-ALPOK - Triglav 2864 m
|
A Triglav a legmagasab csúcs a Júliai Alpokban, Slovéniában az Osztrák és Olasz határ közelében. Egy hatalmas tömb, 3 csúccsal, melynek legnagyobb látványossága az É-i fal. A csúcsra vezető mindhárom gerinc nagyon népszerű és a hegy megmászása nemcsak a Szlovén nép hanem a külföldi túristák részéről is tradíció.
A II. Világháború heves harcainak állítottak emlékhelyet a Triglav É-i falának tövében.
A Triglav nemycsak egy hegy, a Triglav egy királyság - irta Julius Kugy, híres Júliai Alpok felfedező, Aus dem Leben eines Bergsteiger című könyvében az I. Világháború után. Igaza volt, hisz a Szlovén szent hegy, az ország legmagasabb csúcsának sziluettje büszke jelképként áll a nemzeti lobogón. A Triglav nemcsak a szlovén nép, hanem az egész világ számára is csábítást jelent, sokan zarándokolnak el ide, hogy megcsodálják. Az egész alpokban a leglátogatottabb hegycsúcs egyike. Szlovénia első elnőke Milan Kucan azt mondta, hogy minden Szlovén állampolgárnak legalább egyszer kötelező megmászni a Triglav csúcsot.
A legközelebbi Triglavnál magasabb csúcs a Reißeck Ausztriában található, mely kb 90 km-re fekszik tőle. A Triglav minden oldalról nézve lenyűgöző. A környék szépsége egyedülálló és ezért az egész Júliai Alpokat a Triglav nemzeti Parknak tekintik.
A Triglav a hegycsúcs lábától nézve szinte minden irányból magasan emelkedik ki a környező mély völgyekből. Északról a Vrata völgy határolja, mely valószinüleg a leggyönyörűbb völgy Szlovéniában. A völgy fölé közel 2 km-re nagasodik a Triglav csúcs, mely innen nézve látszik a leg elbűvölőbbnek. Az É-i fal több mint 1000 m magas és 3000 m széles. A Vrata völgy túlsó oldalán É-ra a Skrlatica (2740m) és csoportja található. ÉNY. felé a Triglav gerince fokozatosan ereszkedik egészen a Luknja nyeregig (1758m), mely összeköti a Triglavot és a Prisojnikot (Razor csoport). A Ny-i lejtők meredeken esnek alá a 2 km mély Zadnjica vülgybe, mely mellék völgye a Trenta völgynek. DNY-ra fekvő szomszédos csúcs a Kanjavec (2568m), melyet a Dolic nyereg (2164m) választ el a Triglavtól. Délre a kb 1000 m-el alacsonyabb Velska völgy és a Velo Polje található. Ezek a lejtők összehasonlítva az É-i és NY-i oldallal sokkal szelídebbek. DK-en a Konjsko nyereg (2020m), mely a Tosc (2275m) csúccsal és csoprtjával teremt kapcsolatot. K.-en a hosszú és mély Krma völgy, ÉK-en a Kot völgy. Mindkét völgy alja 2 km-el alacsonyabb a Triglav csúcsánál. A völgyek között kitett gerinc húzódik, melyen látványos csúcsok tornyosulnak mindkét völgy fölé. Közülük a legmagasabb a Rjavina (2532m). ÉK-en a Triglav lábánál található a Zeleni Sneg, mely azelőtt az egyetlen gleccsere volt a Júliai Alpoknak. Szomorú, hogy a globális klímaváltozás következtében már csak egy hómezővé zsugorodott.
A Triglav név eredete még most sem teljesen ismert. Az emberek sokáig azt hitték, hogy az istenek háza. A Triglav jelentése három fej. Annak ellenére hogy a hegycsúcs egy tömb, délről 3 fajűnek látszik. Balról a Rjavec (2568 m), középen a főcsúcs a Triglav (2864 m) jobbról pedig a a Kis Triglav (2725 m), mely utóbbi valójában csak egy váll, nem egy csúcs, hasonlóan mint a Monte Bianco di Courmayer a Mont Blanc oldalában.
A hegy első megmászója Luka Korosec, Matija Kos, Stefan Rozic és Lovrenc Willomitzer, akik 1778 augusztus 25.-én mászták meg elsőre a csúcsot a Bohinj tó felől, keresztül a Velo mezőn, ahol ma a Vodnikov Dom áll. Ezután tovább mentek Ledine felé, ahol ma a Planika ház áll, és tovább a Kis Triglavon keresztül jutottak el egészen a csúcsig, de a Kis Triglav mögött egy hírhedt gerinc várta őket. Meg kellett lovagolniuk a vékony gerincet, mely mindkét oldalán több száz méteres mélység várta őket. Triglav volt az első fontosabb alpesi csúcs melyet megmásztak. Abban az időben ez nagy hőstettnek számított. Az első megmászás a Krma völgy felől 1818-ban történt.
Triglav messze a leglátogatottab hegycsúcs Szlovéniában. A csúcson már 108 éve áll büszkén a jellegzetes kis fém házikó ("Aljazev Stolp"). Közvetlenül a csúcs alatt található a Stanicevo Zavetisce menedékház, melyet sziklából faragtak ki. Négy biztosított úton lehet a csúcsot elérni. Vannak akik azt mondják, hogy megalázták a hegyet azzal, hogy kiépített útakat vezettek egészen a csúcsig és így kőnnyűvé vált mindenki számára a megközelítés, aki rendelkezik némi állóképességgel. Így ma a túlzsúfoltság kezd szinte elviselhetetlenné válni. Sokszor fordul elő, hogy sorban állank a túristák egy-egy "technikásabb" szakasznál. A Triglav viszont megkülönböztetett figyelmet érdemel télen, amikor a beépített fém biztosító eszközöket vastag hó borítja. Ilyenkor csak a gyakorlattal rendelkező hegymászók másszák a hegyet.
A helyszín megközelítése:
Ebben az útleírásban az általam is beljárt É. felől felvezető két, egy viszonylag nehéz (I.útvonal) és egy nehéz (II.útvonal) bemutatására kerül sor. Mindkét útvonal a nagy szintkülönbség miatt jelenthet nehézséget a nem kellőképpen felkészült idelátogatók számára.
Kiindulási pont az Aljazev Dom elatt pár száz méterre fekvő parkoló, ahova Mojstranából részben aszfalt úton, felső szakaszán murván lehet feljutni. Az egésznapos odautazás miatt érdemes este megaludnunk vagy az Aljazev Domban vagy a kocsiban. Másnap reggel célszerű elindulni felfelé a nagy szintkülönbség miatt.
Aljazev Dom (1015 m):
A Vrata-völgy alsó végében, egy nagy parkoló mellett fekszik az Aljazev Dom, ami talán az egyik legnépszerűbb Triglavra vezető út elején áll. A Dom kedves személyzete gondoskodik arról, hogy minél hamarabb felvehessük a helyi élet ritmusát. Érdekes ételekkel, helyi sörrel és néhány fős - sokágyas szobákkal várják a kedves vendégeket. Fürdőszoba és melegvíz rendelkezésre áll. Május elejétől késő októberig tart nyitva.
I. ÚTVONAL:
|
Prag útvonal (ferrata: A-B)
|
Ez a legnépszerűbb Triglav csúcsára vezető útvonal. A Triglavski dómig felvezető 1.szakasz egy megeröltető magashegyi túra, nem az útvonal technikai nehézsége miatt (A-B), hanem a nagy szintemelkedés okozhat gondot a gyakorlatlan idelátogatónak. Felérve a karsztfensikra, még a Triglavski Dóm előtt a tájékozódás rossz látási viszonyok között gyakorlatlanoknak nehéz lehet, különösen az útvonal tartása szempontjából. A terep ugyanis sokhelyen mély, szakadékos karsz beszakadásokat rejt sokszor hóval is elfedve azokat az avatatlan túrázóktól.
1. szakasz: Aljazev Dom - Triglav Ház
Távolság: 7,5 km
Menetidő: 5 óra
Szintkülönbség: 1501 m
Nehézségi fok: ferrata (A-B)
Szállás: Triglav Házban vagy környékén.
Mojstrana faluból földuton, a meredekebb szakaszokon (20%-os emelkedőknél) betonozott
uton lehet kocsival feljutni az Aljazev Dom 1010 m magasan lévő parkolójába. Az út hossza
Mojstranából 11 km.
A parkoló:
N: 46°24'46,5''
E: 13°50'48,8''
Magasság: 1010 m
A parkolóból már jól látszik a Triglav csúcsa és a félelmetes É-i fal. Innen már csak gyalog tudunk tovább
menni, mert az út vége sorompval lezárt.
Kp. 5 - 10 perc alatt eljutunk az Aljazev Dom-hoz, ahol akár egy éjszakát is el lehet tölteni, hogy másnap
korán reggel indulhassunk a csúcsra.
Aljazev Dom:
N: 46°24'33,4''
E: 13°50'36,4''
Magasság: 1015 m
A házat elhagyva kb. 1 km-t megyünk a völgyben befelé míg elhaladunk egy jelképes karabiner mellet.
A karabiner:
N: 46°24'19,1''
E: 13°50'30,6''
Magasság: 1057 m
Tőlünk balra tovább követjük a patakot, majd kb 100 m-re innen balra útelágaqzáshoz érünk.
Balra a patakot keresztezve egy másik variánson (Tomiskova út (A-B). Kövessük tovább a
patakot, enyhe emelkedéssel haladunk, kiérve a fenyvesből, majd a törpefenyőből is. Az 'U'
alaku völgyben egyre magasabbra haladva kereszteznünk kell a patak medret. Ez az utólsó
víznyerési pontunk. Mivel mészkőhegységben járunk, nagyon fontos, hogy legyen nálunk
elegendő víz készlet, míg fel nem jutunk az előttünk álló falletörésen.
Víznyerési lehetőség 1.:
N: 46°23'29,8''
E: 13°50'07,2''
Magasság: 1159 m
A patakot elhagyva balra fordulunk, eleinte egy füves háton emelkedünk tovább, míg el nem érjük a
beszállást. Az első sziklaletörés leküzdése nem nehéz, jól biztosított, vas rudak állnak ki a falból melyek
segítségével könnyedén juthatunk fel a falletőrés felett húzodó füves párkányra. Ezen a párkányon kell
hosszan balra harántolnunk, közben egyhén emelkedve, míg el nem érjük azt a pontot, ahol ujra felfelé
vesszük az irányt.
Itt érkezünk meg utunk egyik legérdekesebb szakaszához, egy kb. 15 m -es függőleges falhoz, amin
vasrudak és vashuzal biztosítás is található. Ezen a szakaszon túljutva elérjük azt a fő kuloárt, mely
felvezet minket a plató (kb. 2300 m) tetejére. Itt érdemes önbiztosítást és sisakot is használni. Sokszor
előfordul, hogy a feletted haladó másik csoport véletlenül lerug egy követ.
Eleinte a fő kuloár bal oldalán haladunk, majd áttérunk a jobb oldalra, ahol egy újabb falletörés állja az
utunkat. A falon jól biztosított terepen, szilárd kőzeten haladunk, míg fel nem érünk a falletörés tetejére.
It szintén vasrudak segítségével tudunk könnyen fölfelé haladni. A falletörés után újból áttérünk a kuloár bal
oldalára, ahol találkozunk a völgyből feljövő nehezebbik útvariánssal.
Út elágazás:
N: 46°23'25,0''
E: 13°51'04,0''
Magasság: 2097 m
A fal közelében haladunk egyre feljebb. Közvetlenül a fal tövében újabb víznyerési lehetőség. Nem túl nagy a
vízhozama, de csepegve 10 perc alatt egy kulacsnyi víz összegyűlik.
Víznyerési lehetőség 2.:
N: 46°23'22,2''
E: 13°51'07,9''
Magasság: 2149 m
Elérve a plató tetejét, most már enyhébb emelkedéssel tartunk dél-nyugat felé. Egy régen gleccser szabdalta
területen haladunk, kissé labirintus jellegű sziklaalakzatok, karsztos víznyelők között, míg két nagyobb
emelkedő után megpillantjuk a Triglavski Dom túristaházat. A ház előtti utólsó emelkedő vashuzallal és
vasrudakkal biztosított.
Triglavski Dom:
N: 46°22'43,9''
E: 13°50'55,9''
Magasság: 2515 m
Az Aljazev Dom parkolójától idáig kb 5 óra alatt lehet felérni. A hangulat kedvéért érdemes a házban megszálni,
és csak másnap reggel felmenni a csúcsra.
Triglavski Dom (2515 m):
Ebben a hegyi házban is van néhány férőhelyes és sokágyas szoba is. A 3 emeletes épület legalsó szintjén vannak a sokágyas, "tábori" szobák, az ablakból viszont szép panoráma nyílik. Langyos víz csak állítólag, de mosdási lehetőség az van. Az éttermi rész hangulatos, este csak az itt megpihenők ülik körül a kályhát.
2. szakasz: Triglav Ház - Triglav csúcs - Aljazev Dom
Távolság:
fel: 2 km; le: 9,5 km
Menetidő:
fel: 1 óra; le: 5 óra
Szintkülönbség:
fel: 348 m; le: - 1849 m
Nehézségi fok: ferrata: B; UIAA: 0 - I
Másnap reggel nem kell túl korán indulnunk, hisz a csúcs innen már csak 1 órányira van. A háztól egyenesen a Triglav előcsúcsa irányába megyünk, eleinte egy kicsit lefelé, majd átkelve a patakon megkezdjük a kapaszkodást a beszállás felé. Az első szakaszon balra harántozunk, míg el nem érjük a nyeregből felhúzódó gerincet. A fennsíkperemre érve elágazáshoz érünk ahol jobbra fordulunk a csúcs felé. (balra a Dom Valentina Stanica).Eleinte a gerincen, majd át a túlsó oldalára. Feljebb megint kiérünk a gerincre, ahonnan a Triglav Dom újból látható. Kb. fél óra mulva elérjük a Triglav előcsúcsát.
Triglav előcsúcsa:
N: 46°22'36,5''
E: 13°50'36,0''
Magasság: 2735 m
Innen nézve már jól kivehető a csúcspontot jelző jellegzetes fém házikó. "ALJAZEV STOLP"
A gerinc elkeskenyedik, majd a tuloldalon meredek felszökésen keresztül, jól biztosított terepen fel a csúcsra.
Triglav csúcs:
N: 46°22'41,8''
E: 13°50'12,0''
Magasság: 2864 m
A csúcsról ugyanezen az úton még aznap lemehetünk egészen az Aljazev Domig, vagy fent aludhatunk a Triglavski Dómban és csak másnap reggel ereszkedjünk vissza a völgybe.
II. ÚTVONAL:
|
Bamberg (Plemenice) út (ferrata: C-D)
|
Leszámítva a csúcsra vezető sziklamászó útvonalakat ez az út a legnehezebb és egyben a leglátványosabb ferrata a csúcs eléréséhez. Csak gyakorlott ferrátásoknak ajánlom, mert a nagy szintkülönbség és a technikás út erősen megtörheti a kezdő túrázót. Ráadásul a felmenet során nem érintünk túrista házat egészen a csúcsig, ahova fel kell jutnunk és onnan még le kell ereszkedni a menedéket nyújtó Triglavski Dómig. Csak tartós jó időlyárás esetén induljunk el ezen az úton, ellenkező esetben valamint lefelé menetre az I.sz. útvonal javasolt.
1. szakasz: Aljazev Dom - Triglav - Triglav Ház
Távolság: 2 x 7,5 km
Menetidő:
fel: 6 óra
le: 4 óra
Szintkülönbség: +1844 m
Nehézségi fok: ferrata (C-D)
Szállás: Triglav Házban vagy környékén.
A háztól a patak mentén indulunk fölfelé a Luknja-hágó (1758 m) irányába. Erdőben, majd havasi réteken haladunk. Az útvonal a Vrata patakot követi, a Prag útvonallal közös nyomvonalon. Elérve a Prag elágazás mélyen bent a völgybe, mi most jobbkéz felé folytatjuk az utat, egyenesen a Luknja nyereg felé. Eleinte jókora törmeléklejtőn kapaszkodunk majd az út egyre meredekebbé válik a nyereg alá érkezve. Itt meredek törmeléklejtő húzódik fel egészen a szük nyeregig (a luknja szó rést jelent). Kéresztezzük ezt a meredek törmeléklejtő jobbról balra tartva, majd átérve a törmeléklejtő D-i oldalára, közvetlenül a nyeregtől lehúzódi sziklás gerinc mellett haladjunk fel egészen a nyeregig, Az út a nyereghez érve már igencsak meredek.
A hágóból utak indulna lefelé, Trentába, a Kanjavec felé, a Pogačnik dom irányába, mi innen DK-nek folytatkuk az útat egyenesen a Plemenice út beszállásáig. Az első méterek meredek sziklafallal indul. Biztosított kapaszkodási lehetőség a falon (C), följebb egy szűk perem szélesebb, hosszan emelkedő, a délnyugati oldalon futó párkányra vezet (B). Följebb törpefenyők között haladunk, részben gyaloglóterepen, erősen emelkedve. A gyaloglás szinte mászásba megy át a sziklás, füves terepen, ahol az alattunk tátongó mélység ellenére sem találunk biztosítást. Majd egy hasadékban fölkapaszkodva elérjük a Plemenice szűk, tarajos gerincét és átlátunk a Vrata-völgybe.
Újra némi gyaloglás következik, majd meredek felszökést követően ismét elérjük a gerincet, ahol egy mély hasadék fölött, kitett helyen kell fölkapaszkodnunk, biztosítás nélkül (UIAA I+). Ez az útvonal kulcshelye. Innen hosszan kaptatunk fölfelé a délnyugati oldalban, míg újra elérjük a gerinc ellaposodó részét, már jóval nagyobb magasságban. A gerinc meredek tornya magasodik fölénk, az újabb drótköteles szakasz egyenesen ezen visz föl. Némi könnyebb mászás után szűk, függőleges kéményben kell fölmásznunk (C), majd egy meredeken emelkedő bevágásban kapaszkodunk (B-C). A könnyű mászás újabb hasadékba vezet, ahonnan egy meredek, megdőlt tábla jobb oldali peremén, egy sziklabehajlás alatt, majd a tábla közepén mászunk tovább (C). Végül egy nagyon kitett, meredek fordulóval (C-D) harántoló ösvényre jutunk. Fölértünk a gerinc tetejére, néhány rövidebb drótköteles szakaszt (B-C) követően a Sfinga nevű előcsúcsra (2384 m) érünk. Fölöttünk magasodik maga a Triglav, amelynek 1400 méteres északi falát innen „testközelből” tanulmányozhatjuk.
Jókora, nyáron is megmaradó hómezőkön átvágva haladunk tovább a csúcs felé (jobbra háborús erőd maradványai). Igyekezünk elkerülni a karsztos víznyelők nyílásait, amelyet, főleg kora nyáron, még vékony hóréteg fedhet! Följebb kőtörmelékre érünk, majd balra a meredek törmeléklejtő fölötti sárgás sziklafalon felfestés jelzi és tábla jelzi a ferrata folytatását.
Pár métert vascövekek segítségével kapaszkodunk föl (B), majd egy keskeny, helyenként eléggé kitett peremen haladunk (B-C). Végül egy meredek bevágásban kapaszkodva érjük el az újabb, már csúcs alatti hágót (Triglavska škrbina, 2650 m). Alattunk a Planika dom, míg balra fordulva sziklás gyaloglóterepen 20-30 perc alatt elérjük a csúcsot.
A csúcsról lefelé az I.sz. útvonal (Prag út) 2. szakaszában leírtak szerin juthatunk le ismét a Triglavski Dómhoz, ahol a hosszú nap után célszerű egy éjszakát eltölteni, majd másnap reggel leindulni az 1. szakaszban leírtak szerint.
Képek az útról:
Minden jog fenntartva. Tel: 06-30-9327850, E-mail: somkutinandor@t-online.hu
|