Somkuti Nándor
|
Bulgária - PIRIN-HEGYSÉG
PIRIN-HEGYSÉG - Vichren 2914 m
|
A Pirin egy idős és lepusztult röghegység, mely a jégkorszak hatására vált csipkézetté és ezáltal izgalmas formavilágúvá. A sokszor a Magas-Tátrához hasonlított hegység egyik érdekessége, hogy a főgerincét márvány alkotja. A Pirin Nemzeti Park 1983 óta az Unesco Világörökségek közt is megtalálható. A Pirin Bulgária legvadabb hegysége.
A csúcs a Pirin hegység ÉNY-i részén fekszik, szomszédságában a Kutelo (2908 m) (2. legmagasabb csúcs a Pirinben, és 5. legmagasabb a Balkán félszigeten). A csúcsról gyönyörű a panoráma minden irányban. A D-i oldal a Vlahinski tavakra néz, a K-i oldal egy 1000 m-es fallal uralkodik a völgy felett, melyben a mászás kiindulási pontjáúl szolgáló Vichren ház is található, a Ny-i oldala a Vihrent és a Kutelot elválasztó nyeregre néz, de mindegyik közül a leg monumentálisabb a lélegzetelállító É-i oldal.
Vihren a Pirin hegység legmagasabb, a második legmagasabb csúcs Bulgáriában, a Rila hegységben található Musala 2925 m) után és a harmadik legmagasabb csúcs a Balkán félszigeten. (2. legmagasabb a Mitikas 2917 m az Olimpos hegységben, Görögország). A Vichren nehezebb és érdekesebb kihívásnak számít. A csúcs megmászását a Vihren háztól érdemes indítani (1950 m).A csúcs télen, amikor hó fedi még gyönyörűbb 2500 m-es magasságtól egészen a csúcsig a hegy jellegzetesen kup alaku. ÉK-i oldalán meredeken szakad le, ezért DNY-i irányból másszák. Nyáron a kőlavina, télen pedig a hólavina jelent objektív veszélyforrást. A csúcsról a kilátás feleljthetetlen, három országot láthatunk egyszerre: Bulgária, Gőrőgország É-i részét és Kelet Macedóniát. Pirin hegységben 186 db tó és 54 db 2500 m nél is magasabb csúcs található, jó részük egész éven át hófoltokkal fedett.
Gyakoriak itt a viharok, nem véletlen, hogy az itt élők a régi legendák szerint a Pirin-hegységben vélték felfedezni a vihar helyi istenének, azaz Perunnak a lakhelyét. A Pirin Bioszféra Rezervátum 1100 féle növénynek, 102 fajta madárnak és 42 féle emlősnek ad otthont. Tavak, kiterjedt karsztvidékek és számos barlang teszi teljesen egyedülállóvá a Pirin-hegységet.
Éghajlat és élővilág:
A Pirin éghajlata más magashegységekhez hasonlóan hűvös, évi középhőmérséklete alig néhány fokkal van 0 °C fölött, illetve a legmagasabb csúcsokon éppen csak néhány tizeddel haladja azt meg. Ugyanakkor a hegység lábainál elterülő kisvárosokban, például Banszkoban (900 méter) 9, Szandanszkiban (190 méter) 13,3 °C átlaghőmérsékleteket mérnek, s a többi településen e két érték között attól függően, hogy hol helyezkednek el (milyen tengerszint feletti magasságban). A csapadék szintén ugyanígy változik. A magasabb régiókban évi 1500 milliméter felett, míg Banszkoban csak 700 milliméter.
A Pirinben gyakran fúj az erős szél, s ezt jelzi legmagasabb pontjának az elnevezése is; Vihren magyarul Viharost jelent. A magashegységeknek rendkívül változatos az időjárásuk, és ez alól a Pirin sem kivétel. Nyáron gyakran vannak hirtelen jött viharok, villámlással, mennydörgéssel kísért heves felhőszakadások, amelyek nagyon veszélyesek, ha csúcson, vagy a csúcs közelében tartózkodunk. Ilyenkor még a legjobb esőkabát sem képes megvédeni az elázástól.
A hegység magasabb régióit hat hónapon át hó borítja, de a legtöbb hó februárban és márciusban hull, s ilyenkor az síelésre is alkalmassá válik.
Nemcsak a Pirin geológiai, morfológiai jellege, hanem növényvilága is rendkívül változatos és érdekes. A magasságkülönbségnek és időjárási-éghajlati sajátosságoknak megfelelően sokféle talajféleséggel találkozunk itt, s a mediterrán növényvilágból és tájból kiemelkedő hegység flórája fokozatosan megy át hegyvidéki növényzetbe. Ugyanazokat a fajokat megtalálhatjuk itt is, amit az Alpokban, azzal az eltéréssel, hogy a Pirinben sokkal érintetlenebb a táj, s az élővilága zavartalanabb, megbontatlanabb környezetben fejlődhet.Vannak közép-európai, alpesi, szubmediterrán és közép-balkáni endemikus fajai.
Az erdőhatár feletti 2200-2300 méteres magasságban kialakult alhavasi rétek így valóságos természetes sziklakertek, virágoskertek, ahol a nyári hónapokban rövid ideig (júliusban és augusztusban) csodaszép tarka-barka virágos rétekben gyönyörködhetünk hegyi túráink során. Harangvirágok, tárnicsok, enciánok, szegfű-félék, primulák, pirini imolák, alpesi rózsák, violák, pimpók, kakukkfüvek, árvácska-félék, fehér zászpák, nefelejcsek, kórók, boglárka-félék, törpemandulák és rengeteg más virágos növény bontja szirmait. De megtalálunk olyan ritka növényeket is, mint a havasi gyopár, a szívkosbor, a turbánliliom, a zergevirág, a skarlát gyömbérgyökér, a magyar botanikusról elnevezett Janka-liliom, az arany harangláb, a pirini havasi mák, a bolgár sáfrány vagy a balkáni kakukkfű.
A hegység területének valamivel több, mint harmadát borítja erdő. A ritkásabb erdőkben, az irtásokon, a völgyekben és a patakmedrekben szintén sokféle növénnyel találkozhatunk. Maga az erdőtakaró is többféle növénytársulásnak ad otthont. Jellemző fafajták magasabb régiókban a törpefenyők és törpe borókák alatti szinten a különböző tűlevelű fák, bár előfordul a keleti bükk is. A közönséges jegenyefenyő, a közönséges luc sok más fával és cserjével elegyedik. Legérdekesebbek a fák közül is az endemikus fajok, amelyek között szinte matuzsálemi korúak is előfordulnak.
A márványkőzeten, illetve a belőle kialakult talajon élnek az erdőhatárt is alkotó balkáni fenyők (Pinus heldreichii), melyek között gyakoriak a 250-300 éves példányok. A gneiszes és gránitos alapkőzeten főként páncélfenyők (Pinus leucodermis) tenyésznek, s ezek között 500 évesnél idősebbek is akadnak szép számmal. A Bânderica turistaház közelében találjuk a hegyoldalban Bulgária legöregebb fáját, ami szintén páncélfenyő. Az őt vizsgáló erdészről Bajkuseva cserna murának nevezték el, akinek kormeghatározása szerint a 7,5 méter átmérőjű, tekintélyes méretű fa 1300 éves, és különleges védelem alatt áll. A páncélfenyő, valamint a balkáni selyemfenyő (Pinus peuce) a Pirinben azt az ökológiai űrt tölti ki, amit az Alpokban a cirbolyafenyő és a feketefenyő.
A Pirin állatvilága alig tér el az Alpok állatvilágától, legföljebb – mint említettem – itt még érintetlenebbek az életfeltételeik, ezért gyakoribbak. Például elterjedt a Pirinben a barnamedve, a hiúz és a farkas is. De találkozhatunk gímszarvassal, őzzel, vaddisznóval, borzzal, rókákkal az érintetlenebb, turisták által kevésbé járt erdőkben, völgyekben. A hegyi rétek sziklás régiói a zergék és havasi pockok birodalma. A sziklák, gerincek felett gyakran keringenek szirti sasok, havasi sarlósfecskék, havasi csókák és varjak. A törpefenyők és az erdőhatár felső pereme környékén siketfajd, császármadár és havasi hófajd is előfordul. A patakokban, s az alacsonyabban fekvő tengerszemekben pisztrángok élnek.
A táj jellegzetessége az is, hogy itt a legkülönbözőbb élőhelyekről és flóratartományokból származó növény- és állatvilághoz tartozó fajok alkotnak viszonylag egységes ökoszisztémát.
A helyszín megközelítése:
1. szakasz: Bansko - Bunderitza Ház
Távolság: 18 km
Menetidő: 3 óra 20 perc
Szintkülönbség: 814 m
Nehézségi fok: 0
Szállás: Bunderitza Ház, vagy Camping.
Kiindulási pontunk Bansko (936 m) a hegy ÉK-i lábánál. A városból kocsiút vezet fel egészen a Bunderica házig, ahova mikrobusszal is fel lehet menni, de akinek hosszabb ideje van és szeretne gyönyörködni az út mellet elhaladó gyosfolyású hegyi patakban, fenyvesekben annak javaslom hogy gyalog tegye meg ezt a szakaszt. Itt vagy a Bunderica házban (1750 m), vagy az attól nem messze fekvő campingben sátorozva is lehet tölteni az éjszakát.
Bunderitza Ház:
Abunderitsa patak bal partján épült. Az új épület 3 emeletes, 2, 3, és 4 ágyas szobákban valamint 7-13 ágyas lágerekben
összesen 95 db férőhellyel várja a vendégeket.
Az elektromossággal és a központi fűtéssel ellátott.
A régi épület az új közelében áll, 2 emeletes, 73 ággyal. 10, 11 és 12 ágyas lágerekkel. A villamosság ide is be van vezetve.
Túrista konyha és kantin található az első emeleten. Csak a nyári szezonban üzemel.
|
2. szakasz: Bunderitza Ház - Vihren csúcs - Bunderitza Ház
Távolság: 10 km
Menetidő:
fel: 3 óra 30 perc
le: 3 óra
Szintkülönbség: 1164 m
Nehézségi fok: 0
Szállás: Bunderitza Ház, vagy Camping.
Vihren ház (1980 m):
A Bunderitsa patak bal partján épült, 2 db 2 emeletes épületből áll, valamint elszórtan bungalók tartoznak hozzá.
Teljes kapacitásuk 196 fő. Az épületben 5, 7 és több ágyas szobák, a bungalókban 3-4 ágyas szobákkal.
Időszakosan üzemelő étterem, egy másik épületben turista konyha, kantin és büfé.
Külső WC és fordőszoba. Az elektromosság be van vezetve. A ház körül kempingezni szigorúan tilos.
|
Másnap reggel korán indultunk mivel tervünk nemcsak a Vihren csúcs megmászása volt, hanem a teljes Márvány Pirin gerinc bejárása. Sötétben haladtunk egy kanyargós kiépített kocsiuton felfelé. Kb. 40 perc alatt értük el a Vihren házat (1980 m), mely még csöndes volt, a túristák mág aludtak amikor oda értünk. A ház fényei csalogatóan hivogattak, de csak az előtérbe mentünk be. Nem akartuk felverni a házat. Egy rövid reggeli az előtérben tartózkodtunk pirkadatig, majd tovább indultunk. A ház az erdőhatár felett, igazi magashegyi környezetben épült. Már kezdett pirkadni, amint magunk mögött hagytuk a házat és kezdtünk emelkedni a vögy szemközti oldalán. A háztól a piros jelzést kell követni.
A hegy K-oldalában forrás is található. Az út teljes szakaszán nyilt, famentes területen haladunk. A normál út látványos területen vezet. Úgy 30 perccel a házat elhagyva elérjük a sziklák alsó szélét, majd tovább haladva alérünk a Vihren Preslap platót. Innen kilátás nyilik DNY-i irányba, lent a völgybe feltünnek a Vlahinjski tavak. Elérjük a hágót, ahonnan É. felé vesszük az irányt és kezdődik az utúlsó csúcskupola megmászása. Az út nem veszélyes, de vannak helyenként kitett szakaszok.
Kilátás a csúcsról:
A csúcsról elragadó kilátás tárul elénk. Látható a Pirin hegység összes legmagasabb csúcsa és néhány gyönyörű tó. Tiszta időben a Rila hegységet is láthatjuk. MInden irényban gyönyörű a kilátás, de a leggyönyörűbb a NY-i és a K-i irány.
NY-i irányban: Kutelo I (2908 m), Kutelo II (2906 m), Banski Suhodol (2884 m), Gljrbec (2597 m), Pleski (2546 m) és a Kameniski Vrh (2532 m).
K-i irányban: Polezan (2851 m), Kamenica (2822 m), Malek Polezan (2822 m), Strazite (2800 m), Jalovarnika (2763 m), Voivodski Vrh (2761 m), Izvorec (2753 m), Todorin Vrh (2746 m), Banderiski Cukar (2731 m), Samodivski Vrh (2730 m), Momin Dvor (2725 m), Malka Todorka (2712 m), Krivec (2709 m), Disilica (2700 m), Kameniska Kukla (2690 m), Kuklite (2686 m), Kraljev Dvor (2680 m), Malka Kamenica (2679 m), Zeleznik (2673 m), Orlovec (2668 m), Valijaviski Cukar (2664 m), Zboljt (2650 m), Golem Tipic (2645 m), Golemata Strana (2644 m), Golena (2633 m), Vljezela (2620 m), Vasilaski Cukar (2615 m), Prevalski Cukar (2604 m).
DK-i irányban: Glavniski Cukar (2720 m), Graniten (2669 m), Hvoinati Vrh (2635 m), Spanololski Cukar (2576 m), Goli Vrh (2484 m), Kocov Grob (2462 m), Stefanov Vrh (2407 m), Cerni Vrh (2349 m) és a Boikov Vrh (2045 m).
D- irányban: Gredaro (2605 m), Georgica (2598 m), Sini Vrh (2516 m), Momin Vrh (2480 m) és a Vlahinski tavak.
É-i irányban: Bansko (936 m) és Razlog városa.
ÉNY-i irányban: A Rila hegység és Crna Mogila (2682 m).
3. szakasz: Bunderitza Ház - Bansko
Távolság: 18 km
Menetidő: 3 óra
Szintkülönbség: - 814 m
Nehézségi fok: 0
Lásd 1. szakasz.
Minden jog fenntartva. Tel: 06-30-9327850, E-mail: somkutinandor@t-online.hu
|
CSÚCS KERESŐ
Vichren
Suchy Kondracki
Somkuti Nándor
|